Élet-Stílus

A fukarság őrizte meg Gemencet

Jövőre indul a gemenci holtágrevitalizációs program kivitelezése mintegy egymilliárd forintból. A beruházás célja, hogy megállítsa a gemenci ártér szárazodását, és hosszú távon biztosítsa a ramsari terület értékes élővilágának fennmaradását. Hazánk egyik legnagyobb, érintetlen vizes élőhelye annak köszönheti létét, hogy a kalocsai érsek nem áldozott pénzt a Duna szabályozására.

Jövőre kerülhet sor az első kapavágásra Gemencen: a Világbank 4,9 millió dollárral a költség 80 százalékát vállalja át, a magyar önrész mintegy 1,2 millió dollárt tesz ki. A többéves projekt keretében olyan terepi munkálatokra kerül sor, amelyek hosszú távon lehetővé teszik az ártér jobb vízellátottságát, egyrészt azáltal, hogy biztosítják a mellékágak elöntését alacsonyabb vízálláskor is, valamint hogy a víz hosszabb ideig tartózkodjon az ártéren.

Fotó: Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság fotóarchívuma

Fotó: Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság fotóarchívuma

vizes hetek a figyelőneten

Vizes hetek sorozatunkban bemutatjuk vizeink állapotát, a rájuk leselkedő veszélyeket, tervezzük jövőjüket. Megmutatjuk, milyen gasztronómiai, természeti csodáknak adnak otthont, válogatunk a vízhez köthető szabadidős és kulturális tevékenységekből, de sorra vesszük a köréjük font legendákat, hiedelmeket is. Elsőként a Dunáról, majd a Balatonról írunk, utána a Tisza és a hazai gyógyvizek kerülnek sorra.

Gemencen a szárazodási folyamat nem új jelenség, az okok tulajdonképpen a 19. századi folyószabályozásra vezethetők vissza. A Sárközben 1810 után megindult folyószabályozási munkálatok révén számos kanyarulatot vágtak át, így a folyó a Paks és Báta közötti szakaszon mintegy negyven kilométerrel lett rövidebb. Az ekkor már egyenes futású folyó energiája megnőtt, a főmeder fokozatosan bevágódott, így ma a száz évvel ezelőtti szinthez képest mintegy másfél méterrel mélyebben fekszik.

Fotó: Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság fotóarchívuma

Fotó: Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság fotóarchívuma

Az érsek nem áldozott rá

A 19. századi folyószabályozást követően Gemencen maradt fenn Európa legnagyobb kiterjedésű, természetes ártéri területe. Ez az értékes élőhely egy különös történelmi eseménynek köszönheti létét. A térségben a Dunán csak 1810-ben kezdődtek meg a mederátvágások. A munkálatok költségeinek fedezésére létrehozták a Szekszárd-Bátai Dunavédgát Társulatot, melynek feladata többek között az úgynevezett töltésváltság behajtása volt, amelyet az érintett területek birtokosai uradalmuk arányában fizettek. A mai Gemencnek akkor a kalocsai érsekség volt a birtokosa, de ők nem vállalták a költségeket, és nem léptek be a társulatba. Ezért a töltést végül a terület nyugati határán építették meg. Így került az érseki birtok a töltés és a Duna közé, és így vált a „víz szabad prédájává”.

Ennek következtében az ártér területén a mellékágakba, illetve a fő- és mellékágakhoz fokokkal kapcsolódó holtágakba is csak egyre magasabb vízálláskor jut víz a Dunából, ami a belső, távolabbi medreknél jelenti a legnagyobb problémát. Az árteret behálózó folyóágak, holtágak vízszintjének csökkenése és az egyre rövidebb ideig tartó éves vízborítottság miatt a területen a talajvízszint is jelentősen lesüllyedt az elmúlt évtizedek során.

Eltűnnek a nedvességkedvelő növények

Mindezek hatására megindult egy szárazodási folyamat, amely elsősorban a növényzet szukcessziójában mutatkozik meg. A magas talajvízszinttel jellemezhető, folyóhoz közeli, alacsonyabb területeket uraló fűz-nyár puhafa ligeterdőket egyre jobban kiszorítják a szárazságtűrőbb tölgy-kőris-szíl keményfa erdők.

A szukcessziós folyamat alapvetően természetes jelenség, viszont mivel a főmeder szabályozott, ma már nincs lehetőség újabb kanyarulatok, mellékágak képződésére, vagyis a – nedvesebb viszonyokat igénylő – eltűnő vegetáció nem képződik újjá másutt. Komoly problémát jelent emellett a mellékágak feltöltődése is. Jó példa erre a terület legnagyobb mellékága, a Rezéti-Duna, melynek keresztmetszete a szabályozás óta, a feltöltődés révén mintegy kilencven százalékkal csökkent.

Fotó: Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság fotóarchívuma

Fotó: Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság fotóarchívuma

Önfenntartó vízrendszer kialakítása a cél

A jövőre induló munkálatok során elsősorban a lerakódott üledék kotrását, a medrek mélyítését, valamint a fokokon lévő áttöltések elbontását végzik el. A beruházás során elsődleges szempont, hogy ne emberi erővel működtetett zsilipekkel oldják meg a mellékág, a holtágak vízellátását, hanem minél inkább önműködő rendszert alakítsanak ki.

Például fenékküszöb beépítésével lehetővé válik, hogy egy-egy fokon beáramoljon a víz, de ugyanez az eljárás megakadályozza a víz gyors kijutását – mondta el lapunknak Parrag Tibor, a Duna-Dráva Nemzeti Park osztályvezetője. A cél tehát, hogy a víz minél tovább kint maradjon az ártéren, aminek leginkább a szárazabb időszakban, a főmederben lévő alacsonyabb vízállás esetén van jelentősége, mivel ilyenkor nem érkezik vízpótlás a Dunából.

Fokgazdálkodás

A fok – eredetétől függetlenül – a főmeder és egy távolabbi víztest közötti összekötő kapocs (volt), amelyet a helyi lakosság folyamatosan karban tartott, mélyített, így saját hasznára fordította. A fokok elsődleges szerepe volt, hogy az áradó vizet a főmederből elvezessék a belső területekre. Ezzel tulajdonképpen biztosították az árhullám egyenletes szétterülését, és megakadályozták, hogy a pusztító ár nagy kárt tegyen az ártéren.

Fokok nemcsak a Duna, de a többi nagy folyónk mentén is szép számmal voltak a folyószabályozás előtt. Eredetükkel kapcsolatban megoszlik a szakértők véleménye: míg az egyik nézet szerint mesterségesen kialakított csatornákról van szó, mások úgy vélik, hogy ezek egykori, holtággá vált lefűzött kanyarulatok, amelybe a víz másodlagos medret mélyített.

A vízellátás szempontjából ugyanakkor igen árnyalt a kép. Vannak olyan, úgynevezett laposok, amelyeknél nem cél, hogy egész évben magas vízborítottság legyen. Ezekre célszerű csak nyár elején beengedni a vizet, hogy nyár végére leszáradjon, és legfeljebb sekély tocsogó maradjon vissza. Ezek a területek vonulási idényben nagyon kedvező pihenőhelyet biztosítanak a gázlómadaraknak – magyarázza a részleteket a szakember.

A revitalizációnak nemcsak a helyi ökoszisztéma javítása a célja, hanem az is, hogy Gemenc vízszűrő funkcióját erősítse. Amennyiben ugyanis hosszabb ideig tartózkodik az ártéren a víz, az élővilág nagyobb arányban képes felvenni a vízben lévő szennyezőanyagokat – nitrogént, foszfort –, így az ártér víztisztító hatásfoka nő, ezáltal csökken a Duna és a végső befogadó, a Fekete-tenger terhelése.

Tizenegy éve ramsari terület

A 18 ezer hektár kiterjedésű gemenci ártér 1977 óta védett terület, 1996-ban lett az akkor alakult Duna-Dráva Nemzeti Park része. A terület a Duna egyetlen megmaradt nagy kiterjedésű ártere. A gazdag élővilágot olyan védett növények képviselik, mint a szibériai nőszirom, kornistárnics, fehér madársisak. Megtalálható itt hazánk egyetlen őshonos teknős faja, a mocsári teknős, a fokozottan védett vidra és a hód is.

Fotó: Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság fotóarchívuma

Fotó: Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság fotóarchívuma

Az erdők, nádasok, zavartalan vizek gazdag madárvilágnak nyújtanak pihenő és táplálkozó helyet, többek között megfigyelhetjük itt a fekete harkályt, a fekete gólyát, a kis és a nagy bukót, vagy a fokozottan védett bakcsót. Gemenc 1997 óta szerepel a Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozó nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek listáján.

Folyóinkról és tavainkról még többet a FigyelőNet Vizes Hetek aloldalán olvashat.

Címkék: zöld

Ajánlott videó mutasd mind

Kvangdzsu, 2019. július 21.
Hosszú Katinka a 200 méter vegyesúszás elõfutama után a 18. vizes világbajnokságon a dél-koreai Kvangdzsuban 2019. július 21-én. A szám olimpiai bajnoka és világcsúcstartója 2:07.02-es idõvel ért célba.
MTI/Kovács Tamás

Vizes vb: Hosszú Katinka úszásán elámult a világ

Kvangdzsuban az úszók is megkezdték a versenyzést magyar idő szerint vasárnap hajnalban. Háromszoros olimpiai bajnokunk mindjárt elképesztő időt repesztett, de Késely Ajna is egyéni csúccsal jutott fináléba, míg a férfi gyorsváltó olimpiai kvótát szerzett..

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Image: 73909872, Szathm·ry Eˆrs SzÈchenyi-dÌjas evol˙ciÛbiolÛgus, az MTA rendes tagja, Az ELTE TermÈszettudom·nyi Kar BiolÛgia IntÈzetÈnek egyetemi tan·ra. Szakter¸lete: elmÈleti evol˙ciÛbiolÛgia. Interj˙ az MTA ÷kolÛgiai KutatÛkˆzpont Duna-kutatÛ IntÈzete Karolina ˙ti telephelyÈn., Place: Budapest, Hungary, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.