A filmes szakma arra vár, hogy az Országgyűlés végre elfogadja a filmtörvény módosítását, amely lehetővé tenné a külföldi szuperprodukcióknak, hogy újra adó-visszatérítésben részesüljenek. Tavaly december 31-én ugyanis a magyar filmtámogatási program lejárt, és az ezt követő időszakra az Európai Unió jóváhagyására van szükség ahhoz, hogy életbe lépjen az újabb támogatási rendszer.
Pontozzák a kulturális értéket
A Magyar Mozgókép Közalapítványnál (MMK) kérdésünkre elmondták, hogy mindenképpen változtatni kellett a visszatérítés rendszerén, mert az Európai Bizottság számára túl lazán voltak benne megfogalmazva a támogatott filmek kulturális feltételei. A most benyújtott törvénymódosítás azonban német és máltai mintára már tartalmaz egy kulturális tesztet.
A törvénytervezetben álló táblázat szerint kulturális tartalom és gyártási feltételek alapján lehet pontokat szerezni. A támogatáshoz szükséges 16 pont megszerzését már az a szuperprodukció is teljesítheti, amely angol nyelven készül, a stáb legalább 51 százaléka magyar, a forgatási helyszín Magyarországon van, és a film előkészítését vagy utómunkálatát is Magyarországon végzik. A megfelelő kulturális tartalmak érvényesüléséhez azonban a kulturális feltételek 8 kategóriájából (lásd keretes írásunk) legalább 2-ből mindenképpen pontot kell szerezni. Önmagában a gyártási rész még nem jogosít az állami támogatás igénybevételére.
A kulturális teszt
Az egyes feltételek teljesülése esetén egy-egy pont adható. Az itt nem szereplő gyártási feltételekkel együtt 16 pontnak kell összegyűlnie ahhoz, hogy támogatást kaphasson a film, de legalább 2 pontnak a kulturális feltételek közül kell összegyűlnie.
– A filmalkotás témája vagy az annak alapjául szolgáló mű olyan történeten (eseményen) alapul, amely része a magyar vagy európai kultúrának, illetve történelmi, mitológiai, vallási szempontból fontos történet (esemény) bemutatásával, illetve feldolgozásával kapcsolatos
– A filmalkotás témájában vagy az annak alapjául szolgáló műben olyan személyek vagy karakterek szerepelnek, akik kapcsolatosak a magyar vagy az európai kultúrával, illetve a történelemmel, a társadalommal vagy a vallással való kapcsolódásuk miatt meghatározóak.
– A filmalkotás a magyar vagy az európai szokásokat és életmódot mutatja be vagy ezek egyes elemeit népszerűsíti
A filmalkotás magyar vagy más európai helyszínen, illetve ehhez köthető kulturális környezetben játszódik vagy képi megjelenítésében magyar vagy más európai települést (várost, tájat, tájegységet), illetve jellegzetes magyar vagy európai kulturális motívumot mutat be
– A filmalkotás forgatókönyve vagy az annak alapjául szolgáló mű egy irodalmi mű feldolgozásán vagy valamely más kulturális értéket hordozó mű (képző- vagy iparművészeti alkotás, zenemű stb.) adaptációján alapul.
– A filmalkotás témájának vagy az annak alapjául szolgáló anyagnak a magyar vagy más európai ország társadalma számára kulturálisan, szociológiailag vagy politikai szempontból releváns kérdés áll a középpontjában.
– A filmalkotás valamely fontos magyar vagy európai értéket – különösen a kulturális sokszínűséget, a kulturális hagyományok vagy a család tiszteletét, a szolidaritást, az egyenjogúságot, a kisebbségvédelmet, az emberi jogokat, a toleranciát, a környezetvédelmet – tükröz vagy jelenít meg
– A filmalkotás a magyar vagy az európai kultúra és identitás jobb megismerését szolgálja.
Az MMK-nál ugyancsak elárulták, hogy mivel ez a rendszer több uniós országban működik, a kulturális teszt életbe léptetésével várhatóan megfelelünk majd az Európai Bizottságnak. Ugyancsak bizakodó Sámuel Balázs, az Oktatási és Kulturális Minisztérium főosztályvezetője, aki a FigyelőNetnek elmondta, hogy a most kidolgozott módosítás reményeik szerint teljes mértékben megfelel majd Brüsszelnek, azonban véglegeset csak akkor tudnak mondani, ha a bizottság hivatalosan jóváhagyja a program egészét. Az informális egyeztetések alapján erre az esélyek kimondottan jónak tűnnek. „De a hivatalos döntésig – ami vélhetően júliusban születik meg – a napot csak a nyugtával tudjuk dicsérni” – mondta.
A főosztályvezető azt is kifejtette, hogy módosítás nélkül a filmtámogatási rendszer gyakorlatilag összeomlana. A dilemma tehát abban fejeződött ki, hogy megfelelő tartalmú lesz-e a módosítás vagy nincs állami filmszakmai támogatás.
Hollywood is vár a döntésre
„A külföldi szuperprodukciók itt toporognak a határon, hogy megszülessen a döntés a filmtörvény módosításáról” – mondta Taba Miklós a Nemzeti Filmiroda igazgatója. Azt ugyan az üzleti titok védelme miatt nem árulhatta el, hogy mely produkciókkal tárgyalnak, és hogy kik szándékoznak jönni, de annyit jelzett, hogy a korábbi 2006-os, 2007-es nagy felfutásnak megfelelő további növekedésére számíthatunk, amennyiben megnyugtatóan rendeződik az adó-visszatérítés ügye.
Eddie Murphy az Én a kém forgatásán a Gellért Szálloda teraszán (Fotó: MTI)
Még kezdetben, 2005-ben, a filmtörvény elfogadása után a külföldi filmesek nemigen tudták, hogy hogyan működik a magyar rendszer, nem is nagyon jelentek meg nálunk. Mindamellett Magyarország nem is rendelkezett megfelelő szak- és nyelvtudású stábbal. Ezért a szakmai kiszolgálás is szűk keresztmetszetet jelentett. A munkák javarésze is inkább külső forgatásokat jelentett. 2006-ban, 2007-ben azonban már kialakultak a megfelelő stábok, és a stúdiókapacitás is nőtt, így a filmkészítés egyre több fázisát el lehetett nálunk végezni. A stúdiók építésével várhatóan még inkább javul majd a helyzet. Bár sokan 40-50 stúdiót vizionálnak hazánkban, Taba szerint várhatóan 5-10 olyan stúdió lesz végül, amely kielégíti majd a keresletet.
A Korda-stúdió pihen
Addig azonban mindenki a parlament június 9-ei döntésére vár. A kulturális bizottság vitája mindenesetre arra enged következtetni, hogy a korábban minden párt által támogatott filmtörvény átmehet a végszavazáson. Az ellenzéki pártok ugyan nehezményezték, hogy a parlamenti pártfrakciókkal való egyeztetés nélkül készítették elő a javaslatot, és még az Európai Bizottság állásfoglalása előtt kívánják elfogadtatni, de az előterjesztéshez módosító javaslat nem érkezett, így szavazásra lehet bocsátani.
AZ épülő Korda-stúdió Etyekwoodon (Fotó: MTI)
Addig azonban a hírek szerint üresen áll az etyeki Korda Stúdió. A Figyelőnek korábban több forrásból megerősítették, hogy a 2007 nyarán-őszén forgatott, 72 millió dolláros költségvetésű Hellboy (Pokolfajzat) 2 című – kísérletinek tekintett – film forgatása óta nincs érdemi megrendelésük. Így a 150 millió euróból (közel 38 milliárd forintból) épülő komplexum frissen megépült öt stúdiójának kapacitásai még kihasználatlanok. Az óriási hajók filmezésére is alkalmas 5900 négyzetméteres terem építését pedig egyelőre nem folytatják, amíg a filmtörvény kedvezményének ügye nem oldódik meg, és meg nem érkeznek a megrendelők.
