Élet-Stílus

Sokat várunk a kis Gömböctől

A Gömböc nem népmese, illetve talán egy kicsit mégis az: mesébe illő ugyanis, amikor magyar találmánytól hangosak a nemzetközi szaklapok – erre legutóbb 1979-ben volt példa. A Művészetek Palotájában most mindenki alaposan megnézheti mi is az a Gömböc, megérteni így sokkal könnyebb. Videóinterjú a két feltalálóval.

A Gömböc az első olyan homogén test, amelynek csupán egy stabil és egy instabil, vagyis összesen kettő egyensúlyi helyzete van. Létrehozásával egy évtizedes sejtést sikerült igazolni, amely V. I. Arnold, a ma élő legnagyobbnak tartott matematikus nevéhez fűződik. Ez pedig két magyarnak, Domokos Gábornak és Várkonyi Péternek sikerült. De hogyan működik a Gömböc? Mit csinál? Mire jó? Ezekre a kérdésekre próbáltunk választ kapni a két tudóstól. Nézze meg videónkat!

A Művészetek Palotájában a Gömböc eddigi legnagyobb példánya látható, értéke nettó két és félmillió forint. A tervek szerint egy évig tekinthetik meg a Müpa látogatói, majd a Ludwig Múzeumba kerül.

A külföldön tavaly kiemelkedő tudományos visszhangot kiváltó matematikai találmány, a Gömböc jelentősége a Rubik-kockáéhoz mérhető: nemzetközi tudományos szaklapok, egyetemek, konferenciák foglalkoznak vele. Ma már a Harvard Egyetemen is a tananyag részét képezi, de előadásokat tartottak róla a Cambridge-i és a Princetoni Egyetemen, a New York Times pedig a világ 70 legérdekesebb találmánya közé sorolta.

Várkonyi Péter az 1997-es fizikai diákolimpia ezüstérmese, Domokos Gábor a Magyar Tudományos Akadémia második legfiatalabb tagja. Mindketten a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar Szilárdságtani és Tartószerkezeti tanszékének oktatói.

Részletesen a Gömböcről

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik