Az MTA 2006-os becslése szerint a hazai besugárzási viszonyok alapján a mai technológiákkal évente mintegy 1852 Petajoule (PJ) napenergiát lehetne hasznosítani. Magyarország teljes energiafogyasztása 1153,2 PJ/év – reagált a FigyelőNet egy korábbi cikkére Kohlheb Norbert, a Szent István Egyetem szakértője, aki a napelemes technológia megtérülését vizsgálta.
Ausztriában ma már több mint hárommillió négyzetméter napkollektor működik, míg Magyarországon ez a szám alig éri el az 50 ezer négyzetmétert. Kevesen tudják, hogy a napenergia sokféleképpen hasznosítható. Napkollektorokkal hőt, napelemekkel áramot termelhetünk, épületeink megfelelő tájolásával pedig hőt és a világításra szánt villamos energiát egyszerre megtakaríthatjuk.
Napelem egy nyugdíjas otthon tetején (forrás: MTI)
A napelemek túl drágák, Németországban például majdnem tízszer akkora támogatást igényelnek, mint a szélenergia. Jelenleg nem képzelhető el, hogy az összes energiánkat napelemmel termeljük meg – tudtuk meg a Környezetvédelmi és vízügyi Minisztériumtól (KvVM). Korábban a gazdasági tárca is a technológia magas árával indokolta, hogy jelenleg a napenergia háttérbe szorul.
Csökken a megtérülési idő
A napenergia hasznosítása hosszú távú gondolkodást és kezdetben nagyobb ráfordítást igényel. A megtérülés után azonban ezek a befektetések „ingyenes” energiát biztosítanak – véli Kohlheb Norbert. A vizsgálat eredményei szerint jelenleg – a napelemek hatékonysági fokát és az állami támogatást figyelembe véve – 15-26 év alatt térülhet meg a beruházás. Három-öt éves technológiai fejlődés után azonban – ha a marad a 25 százalékos állami támogatás – a megtérülési idő 10-16 évre csökken – emeli ki a szakértő.
A napenergia terjedésének másik gátja a hiányos ismeretekre vezethető vissza, az újtól való félelem, és a jól bevált régi módszerekhez történő ragaszkodás ugyanis nagymértében megnehezíti az új technológiák elterjedését. Kulcsfontosságú azonban a politikai hozzáállás: a jelenleg hozzáférhető támogatások egyrészt nagyon alacsonyak – 2007-ben 15, 2008-ban 25 százalék -, másrészt struktúrájukban nem az energetikailag és környezetvédelmileg leghatékonyabb megoldásokat támogatják.
A gázártámogatás még mindig jóval magasabb, mint amennyi a napkollektorok beruházási támogatása – fogalmaz lapunknak Kazai Zsolt, az Energia Klub munkatársa, aki emellett elismeri a GKM érveit, amely szerint a gázár támogatása szociális alapon és nem környezetvédelmi vagy energetikai szempontok alapján történik. Az Energia Klub szerint ugyanakkor a döntéshozóknak a probléma gyökerét kellene felszámolniuk: intenzívebben kellene az energiafelhasználás racionalizálását, az otthonok szigetelését támogatni, amivel a szociális kiadásokat is csökkenteni lehetne.
Hasonlóan vélekedik a KvVM is: igaz, hogy egyes támogatási célok között aránytalan eltérések vannak, illetve a fosszilis energia bárminemű támogatása – a legszegényebb rétegek szociális támogatásán kívül – a környezetvédelemmel teljesen ellentétes.
Napenergia működteti az ivánci templom díszkivilágítását (fotó: MTI)
Elvész az energia
A civilszervezet azt is sérelmezi, hogy Magyarországon a zöldenergia nagyrészt kimerül abban, hogy néhány erőmű tűzifából, rossz hatásfokkal állít elő elektromos áramot. Félő, hogy a megújuló energia részarányának növelését tartalmazó magyar kötelezettségvállalás kimerül abban, hogy néhány nagyobb erőművet átállítanak fatüzelésre.
Ezzel a problémával korábban megkerestük a GKM-et, ahol elmondták: a szóba jöhető blokkokkal már átálltak a fatüzelésre, és egész egyszerűen jelenleg nincs több erre a célra szánt fa sem az országban. Az új támogatásokra 20 Megawatt alatti teljesítményű erőművek pályázhatnak, és a tüzelőanyag-ellátáshoz új mezőgazdasági telepítésekre, energianövények termesztésére lesz szükség.
Mindenképpen előremutató, hogy az állam elkezdte támogatni a nagyobb hatásfokkal működő kisebb, megújuló energiaforrásokat felhasználó termelőket – mondja Kazai Zsolt. A lényeg azonban épp a hatásfok növelése, ami viszont hiányzik a minisztérium terveiből. Hazánkban évi 900 ezer-egymillió tonna fát égetünk el az erőművekben, amelynek mindössze 30 százaléka hasznosul elektromos áramként, a többi hő formájában elvész.
Valódi energiahatékonyság
A zöldek abban látják a valódi energiahatékonyságot, hogy a kapcsoltan működő erőművek a hőnergiát is hasznosítják. Elképesztő pazarlás, amikor az energia 70 százalékát hagyjuk „elillanni”, miközben a kisebb, ámde sokkal hatékonyabb fűtő-erőművek nem jutnak alapanyaghoz. A megújuló potenciált úgyis növelhetjük, ha ugyanazt az alapanyagot magasabb hatásfokkal hasznosítjuk, netán egymást kiegészítve alkalmazunk több megújuló energiaforrást
A zöldtárca is kívánatosnak tartja a kiserőművi termelés támogatását és a feltételek könnyítését. Szükséges lenne emellett egy átfogóbb elemzés a megújuló potenciálról, költségekről és hasznokról. Készültek ugyan felmérések, de csak részterületekre, de nincs átfogó, országos tanulmány arról, hogy milyen költséggel mit lehetne elérni. Magyarország új energiastratégiai koncepcióját a környezetvédelmi után hétfőn az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága sem találta általános vitára alkalmasnak. Szerdán a gazdasági bizottság elé kerül a javaslat.
