A gazdaság- és táplálkozástörténettel foglalkozó kutatók mellett sok agrármérnök is úgy tartja, hogy a termelékenységi, a hatékonysági és a gazdaságossági szempontokat figyelembe véve az állattenyésztést egyértelműen előnyben kell részesíteni az élelmiszeripari növények termesztésével szemben.
Nem véletlen, hogy a 11-12. században Európában is felfedezték: adott föld- vagy erdőterületen nagyobb mennyiségű táplálékot lehet megtermelni, ha állatokat legeltetnek rajta vagy állati táplálékul szolgáló növényeket termesztenek, mintha élelmiszernövényekkel ültetik be. Nos, egyéb szempontokat is figyelembe véve ez a régi tétel sem állja már meg a helyét.
A metán és az ammónia fő forrása az állattenyésztés
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által másfél éve készített tanulmány szerint a növekvő igényeket kielégítő ipari állattenyésztéshez köthető tevékenységek révén több üvegházhatású gáz keletkezik, mint a fosszilis üzemanyagok elégetésével működő szárazföldi, vízi és légi fuvarozás révén összesen.
A világ üvegházhatású gázkibocsátásának 18 százalékáért felelős a nagyüzemi állattenyésztés, és még nagyobb ez az arány, ha egy-egy konkért gázt veszünk figyelembe: míg az emberi tevékenységhez köthető metánkibocsátás 37 százaléka származik az állattenyésztésből, az ammóniakibocsátás esetében ez az érték több mint 60 százalék. A FAO arra is felhívja a figyelmet, hogy a legelők sok helyen az üvegházhatású gázok hatását csökkentő erdőterületeket is veszélyeztetik.
Ennek ellenére úgy tűnik, hogy a húsfogyasztás növekedési dinamikája nem fog alábbhagyni a következő évtizedekben: míg 1961-ben közel 71 millió tonna húst fogyasztottunk világszerte, 2007-ben ez a szám már elérte a 248 millió tonnát. Az előrejelzések szerint 2050-ben 500 millió tonna húst eszik majd egy év alatt a Föld lakossága.
Egyre több húst eszünk
Különösen figyelemre méltó, hogy a fejlődő világban az utóbbi húsz évben megduplázódott a húsfogyasztás. Ahogy gyarapodik egy állam, úgy növekszik a húsfogyasztás is. Ezzel összhangban növekedett az állattenyésztéshez használt földterületek aránya is. Földünk jégmentes szárazföldi területének közel 30 százalékát használják jelenleg állattartási célokra, a mezőgazdasági művelés alá vont területekből pedig 70 százalékkal részesedik az állattenyésztés.
Nem túl vidám a kép a vízfelhasználás és a keletkező szennyvíz tekintetében sem: jelenleg a világ vízfelhasználásnak 8 százalékáért felelősek az állattenyésztéshez kapcsolódó tevékenységek, ám az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének jelentése szerint ez az arány a jövőben jelentősen növekedni fog. A folyamat hozzájárul a folyók és állóvizek elszennyeződéséhez is, ha az állattartásból származó trágyát nem megfelelő módon kezelik.
Az ipari állattartás veszélyeire (egyben a háztáji jellegű álltartás előnyeire) egyébként nem először hívják fel a figyelmet: nemrégiben egy igen ötletes kampány során a népszerű Mátrix című film állattenyésztési animációs feldolgozásával (Meatrix) figyelmeztettek arra, hogy az futószalagon gyártott hús milyen környezeti, gazdasági és egészségügyi veszélyeket rejt magában.
