Valószínűleg már csak egy kérdésre kell választ találni az új kormányzati negyeddel kapcsolatban: miképpen jelentsék be, hogy vége. A terv megszületése óta megfogalmazott, ám mindvégig megválaszolatlanul hagyott többtucatnyi kérdéssel ellentétben ezt most nem lehet elspórolni.
Budai Bernadett kormányszóvivő jelenleg egyetlen választ tud: az új kormányzati negyed építéséről hivatalos kormány- és országgyűlési határozat van, amely szerint az épületegyüttest 2009-ben átadják. A kormánykabinet jövő heti ülésén persze új döntést is hozhatnak. Egyelőre annyi bizonyos, hogy a kabinet bekérte a közbeszerzési pályázatra érkező egyetlen ajánlat anyagát véleményformálás céljából.
Olyan szépen indult
Az építészeti tervpályázatig – a kormánynegyedért felelős Görözdi Gyögy miniszterelnöki megbízott megfogalmazása szerint – egy expresszvonat sebességével száguldó projekt a kivitelező-üzemeltető cég kiválasztására kiírt közbeszerzési eljárás megkezdésekor lassult le. A tapasztalt, milliárdjaikat és cégeik jövőjét fölöslegesen nem kockáztató konzorciumok behúzott fékek mellett szedték ízekre a nagyívű elképzelést.
A győztes építészeti tervet, pontosabban az abból megismerhetett koncepciót például helyből utasította el a pályázók többsége. A vita fő tárgya még csak nem is az energiatakarékos zöldházkoncepció volt. A KVI azzal próbálta csitítani a kedélyeket, hogy a nyertesnek nem feltétlenül a győztes pályamű alapján kell megépítenie az épületegyüttest. Decemberben vissza is dobták a Janesch Péter vezette team vázlatterveit.
Az egyeztetések során kiderült az is, hogy a kiválasztott terület telkeinek tulajdonjoga rendezetlen. Akad köztük olyan, amely cégek – köztük az egyik pályázó, a TriGránit – haszonélvezeti jogával terhelt, míg mások a főváros törzsvagyonához tartoznak, amelyre nem adható ki építési engedély.
Ugyanakkor a különféle szabályozási terveket is módosítani kellene. Csakhogy az érintett önkormányzatok vérszemet kaptak. Forráshiányos létük minden kényszere megtestesült abban, ahogy minél több közösségi beruházást akartak kipasszírozni a projektből.
Mindez együtt még a közbeszerzési pályázatokon edzett konzorciumoknak is sok volt. A végső határidőig végül csak a KÉSZ vezette konzorcium adott be ajánlatot.
Az egyetlen talpon maradt cég vezetői és résztulajdonosai – Gansperger Gyula alelnök és Jutasi Zoltán vezérigazgató – alig egy hónapja igazoltak át a Wallistól, amely az utolsó körig a pályázók között volt, és szakmai berkekben a TriGránit mellett a legesélyesebbnek tartották, ráadásul már százmilliót költött az előkészítésre. Meglepő a KÉSZ kitartása is, hiszen a KVI a pályázati kiírás szerint mindenféle jogi és kártérítési következmény nélkül eredménytelennek minősítheti a közbeszerzési pályázatot. Az aláírt szerződéstől viszont sokkal nehezebb lenne visszatáncolni.
Kimondva, kimondatlanul
Új tendert aligha írnak ki. Túlságosan meggyengült ehhez a politikai akarat. Az SZDSZ már december elején jelezte: újragondolná a beruházást. Nincs rá sem elég idő, sem elég pénz. “Felesleges egy újabb elvetélt állami beruházást demonstráló gödröt létrehozni” – mondta Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője.
Az MSZP-ből nyíltan még senki sem bírálta a beruházást. Sőt, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök évértékelőjében mindent a lehető legnagyobb rendben lévőnek minősített. A jövő heti kabinetülésre ennek ellenére kért egy újabb háttéranyagot a részletekről. A Népszabadság információi szerint a pártban immár általános nézet, hogy a projektből ki kell szállni. Az igazi kérdés tehát inkább az, hogy miképpen lehetne ezt a legkisebb politikai deficittel megtenni. A sokféle megoldás közül vélhetőleg az a forgatókönyv győz, amely szerint a beruházást azzal a felhanggal állítják le, hogy a programot 2010-ben folytatják.
Daróczi Dávid kormányszóvivő a hír kapcsán az MTI-nek elmondta: a kormányzati negyed felépítéséről kormány- és parlamenti döntés van érvényben. Nincs olyan fejlemény, ami változtatna a jelenlegi helyzeten – hangoztatta.
Az előkészületekre fordított összegről elmondta: az állam a legnagyobb tételt arra költötte, hogy megvásárolta a MÁV-tól azt a területet, ahol a kormányzati negyed épülni fog.
Az adófizetők szemszögéből ez nem jelent mást, mint hogy az állam egyik zsebéből pénzt tett át a másik zsebébe – fogalmazott Daróczi Dávid.
A kormányszóvivő kitért arra, hogy az előkészületek kapcsán tanulmányokra, tervekre a kormány nem költött többet, mint amennyit 1997-ben az Orbán-kormány, vagy 1993-ban az Antal-kormány adott ki hasonló céllal.
