A vágyak bronzvillamosai Szolnokon
Zsemlye Ildikónak, korunk egyik legizgalmasabb, legtehetségesebb szobrászművészének nyílt kiállítása a szolnoki Művésztelep Galériában november 28-án. Zsemlye Ildikó a fiatal magyar szobrásznemzedék kiemelkedő tehetsége. Számos szakmai elismerés mellett 2003-ban művészetét és tehetségét Munkácsy-díjjal ismerték el. Műveiben egyszerű jelenségek észrevétlenül alakulnak át sokértelmű jelentésekké, motívumai biztos kezű vezetők a személyes és közös emléklenyomataink által szegélyezett utakon. A kiállítás december 9-ig tart.
Vágatlan változat – festészeti pozíciók
Magyarországon a festészet a kortárs képzőművészet egyik legismertebb műfaja. E területre van a leglátványosabb hatással a divat, a vizuális környezet; és a legváltozatosabb kínálat és kereslet jellemzi a műkedvelők és a gyűjtők körében. Éppen ezért kihívás megnevezni azokat az új tendenciákat és jelenségeket, amelyek a festészet lehetséges útjait és értékeit meghatározzák.
A bemutatkozó alkotók – Csató József, Chilf Mária, Csurka Eszter, Hatházi László András, Király Gábor, Korodi János, Moizer Zsuzsa, Katharina Roters, Sas Miklós, Szabó Dorottya, Szentgróti Dávid, Varga Emőke – részint már a hazai művészeti színtér ismert, meghatározó szereplői, részint azonban fiatal, frissen végzett vagy kevésbé szem előtt alkotó művészek. A kiállítás és a hozzá kapcsolódó kísérő kiadvány egy fiatalabb generáció látásmódját, a festészeti tradíciókhoz való kapcsolódásmódját mutatja fel, és dokumentálja egyben. A tárlat az Ernst Múzeumban nyílik december 8-án, és január 30-ig tekinthető meg. Friss szelek fújnak…
Ismeretlen tájakon
2008. január 5-ig Illés Barna és Gyenis Tibor töprengett el azon a Dorottya Galériában, hogy mit is tennének legszívesebben egy ismeretlen vidéken. Nyilván napos tengerparton időznének és azt, mint a művészpáros, fotókkal tennék feledhetetlenné. Gyenis Tibor és Illés Barna kiállítása egzotikus és vad vidékekről tudósít. Madártávlatból és a tenger színe alatti kameraállásokból készített felvételeik az utazási irodák által használt tájképekhez hasonlóak. A képek alapos szemügyre vétele során kiderül, makettfotókat látunk. A fényképezőgép számára felépített látvány azonban nem a tárgyasztalon, hanem külső környezetben, általában léptékváltással született meg. A valós táj átértelmeződik, a belehelyezett tárgyak révén egy másik kontinens másik égövének szokásos képét jeleníti meg. Tengerre magyar…
Szobrok Lazarefftől
A kijevi származású, Ausztráliában tanult, majd Párizsban élő, végül Firenze mellett letelepedő kozmopolita Alexandra de Lazareff nemzetközi szinten is jelentős sikereket elért alkotó. Különleges plasztikai alkotásainak számos csodálója és gyűjtője van szerte a nagyvilágban, s mindemellett több híresség is vele készítteti, jellegzetesen de lazareffes portréját. Pályafutása elején festészettel foglalkozott, s csak 1986-ban tért át a szobrászatra. Két év kísérletezés után talált rá sajátos stílusára és hangvételére, a mechanikus szerkezetekbe álmodott élőlényekre. Lazareff mind az inspirációt, mind a kiinduló formákat a technika világából nyeri alkotásaihoz. Konkrét gépi elemek alakulnak át természeti lényekké, hasonlóan Arcimboldo gyümölcsből kibontakozó portréihoz. A végleges formájukat bronzban elnyerő szobrok valós, többnyire nagytestű állatok: ló, oroszlán, bika, medve, elefánt, szarvas, orrszarvú. A tárlat február 2-áig látható a Ráday Galériában. Emberállatok – gépállatemberek…
Fotók Párizsból
Különleges fényképezett hangulat és speciális látvány fogadja az Erdész & Makláry Fine Artsba látogatókat, ahol Robert Marcel fotókiállítása látható. A művész képeivel Párizsba repíti, fekete-fehér fotókon a nagy elődök útját követve idézi újra a mesterek által megörökített helyszíneket. A képek egyszerre beszélnek a múlt századról, a jelenről, a táj, a város és az ember viszonyáról. Fény-árnyék-mosoly-Párizs…
