Örkény Színház: Apátlanul
A nyári előbemutató után négy hónappal folytatódtak Csehov Apátlanul című darabjának próbái Jurij Kordonszkij vezetésével az Örkény Színházban, a bemutató december 1-jén lesz. A történet a tél végén kezdődik: összeszokott kompánia találkozik az özvegy tábornokné birtokán. Utoljára a különc Platonov érkezik, akit a nők imádnak és akit – ahogy az lenni szokott – a férfiak irigyelnek, még akkor is, ha megvetik. Egy új jövevény érkezése azonban felkavarja az állóvizet: a tábornokné mostohafiának ifjú felesége Szofja és Platonov valaha ismerték egymást, ezt azonban senki sem sejti. Egyetlen éjszaka elég azonban, hogy a szenvedélyek újból lángra lobbanjanak.
Apátlanul
Az orosz rendező, Jurij Kordonszkij matematikusként kezdte, majd színészként és rendezőként folytatta a talán legismertebb orosz színházban, a Dogyin vezette Malij Tyeatrban, az elmúlt tizenkét évben pedig sorra készítette rendezéseit Európa és az Egyesült Államok neves színházi intézményeiben. A bukaresti Bulandra Színház társulatával alkotott két fesztiválnyertes rendezését – Csehov Ványa bácsiját és Gogol Háztűznézőjét – a magyar közönség is láthatta a budapesti Katona József Színházban. Csehov Apátlanul című művének színpadi változatában ezúttal Kerekes Éva, Debreczeny Csaba, Für Anikó, Végvári Tamás, Mácsai Pál, Takács Nóra Diána és Dömötör András játsszák a főszerepeket.
Dokumentumjáték a Katonában
December 6-án, a Katona József Színházban mutatják be Courteline A rendőrfőnök jó fiú című darabját. A bemutató az 1904-1908 között működő Thália Társaságnak állít emléket, akik a század eleji Budapesten azt a fajta színjátszást, és azt a fejlődést igyekeztek elindítani, amely akkoriban Londontól Moszkváig megrázta a színházakat. A társaságot három diák alapította, és habár nem volt állandó játszóhelyük, hamarosan olyannyira híresek lettek, hogy a nagy színházak sorra csábították el színészeiket. A dokumentumjáték a magyar színjátszás életében meghatározó társaság műve előtt tiszteleg azzal a darabbal, amit az elsők közt mutattak be. Courteline A rendőrfőnök jó fiú című szatírája az igazságszolgáltatás közönyéről és felelőtlenségéről szólt és a sors gonosz fricskája, hogy leleményes hivatali kifogásokkal, a tűzoltósággal összefogva éppen Budapest rendőrfőkapitánya ”temette el” egy cikkével a társaságot. Ma a főszerepekben Bezerédi Zoltánt, Bodnár Erikát, Dankó Istvánt, Fekete Ernőt és Fullajtár Andreát láthatjuk.
Mit csinál a kongresszus?
December 14-én is készül egy bemutatóval a Katona, akkor Ödön von Horvath Mit csinál a kongresszus? című művét mutatják be Ascher Tamás rendezésében Keresztes Tamás, Ónodi Eszter és Hajduk Károly főszereplésével.
Politikai vígjáték a Kamaraszínházban
A Budapesti Kamaraszínház december 15-én mutatja be Ericsson stúdiójában Shakespeare Szeget Szeggel című művét Csiszár Imre rendezésében. A vígjáték egy politikai gazemberség története a „messzi” Bécsben, egy régi korban, amikor az uralkodó Herceg alatt kezd szétesni az állam gépezete, annál inkább virágzik azonban a korrupció és a feketekereskedelem. A Herceg, ezt látva a legjobb megoldásnak, sietve távozik, és megbízott helyettesére hagyja a rendrakást, aki nagy buzgón, ámde az emberek érdekeit a legkisebb mértékben sem tartva szem előtt lát hozzá a dolgok helyrebillentéséhez. A nép elégedetlen a törvények szigorításával, és az álruhás Hercegnek sincs ellenére a status quo ante visszaállítása. Mivel vígjátékról van szó azonban, a történet bővelkedik meglepő szituációkban. A főbb szerepekben Varga Zoltánt, Selmeczi Rolandot, Cs. Németh Lajost, Dózsa Zoltánt, Karácsonyi Zoltánt, Kerekes Józsefet láthatjuk többek között.
Spiró György Árpádházának ősbemutatója
December 16-án csak felnőtteknek szóló ősbemutatóra készül a Kamaraszínház Shure stúdiója. Spiró György Árpádház – „Vérzékeny és naiv krónika két részben” – című művét Almási-Tóth András vitte színpadra. Spiró György eddig be nem mutatott műve a magyar történelem tényeiből kiindulva meghökkentő, felkavaró és néha brutális képet fest a hatalom természetéről, a paranoiáról, a szeretethiány miatt meghasonlott személyiségekről.
Groteszk és lírai, szórakoztató és filozofikus tabló arról, mennyire lehet szabad az ember döntéseiben és cselekedeteiben egy olyan világban, melyet átláthatatlan kuszasággal irányít a politika, és arról, hogy valójában lát-e a szemével az ember, vagy az igazi látáshoz meg kell-e vakulnunk, időlegesen vagy véglegesen. A botránydarabnak sem utolsó mű főszerepei sem szokványosak: több szerepben látható Dolmány Attila, Lengyel Tamás, Törköly Levente, Kaszás Mihály, Verebes Linda, Tímár Éva és még sok más művész is.
Spiró György és Alföldi Róbert
—-Molière, Shaw, Hamvas Béla—-
Dalmű a Bárkában
December 21-én mutatja be a Bárka Színház a csalóka, „Ahogy tesszük” című darabot, Alföldi Róbert rendezésében. „Kié lesz a közös lakás, a közös gyerek, a közös múlt? Kié lesz a jövő?” teszi fel a kérdést Spiró György és Másik János dalműve, mely az 1989-es Vígszínházi ősbemutató után 2007-ben a Bárka Színházban szólal meg. A történet sajnos nagyon is jellemző mai világunkban, igaz, az életben a válás – merthogy erről szól a darab – cseppet sem dalolva zajlik. A Hős és a Nej közös életüket feladva válni készülnek, csakhogy ez bonyodalommal jár. A történetet olyan színészek mesélik el rímekben, dalolva, mint Seress Zoltán, Mezei Kinga, Spolarics Andrea, Kardos Róbert valamint a Bárka legénységének tagjai és stúdiósai. Januárban is tartogat új bemutatót a Bárka: január 25-re tolódott Csehov Sirályának átdolgozása Szász János rendezésében.
Molière Parti Nagy Lajos fordításában
December 30-án mutatja be a Vígszínház az Úrhatnám polgár című komédiáját Parti Nagy Lajos fordításában. Az író Molière-fordításai mindig célba találnak: nyelvi remeklések, melyek úgy varázsolják maivá egy letűnt kor történetét, hogy közben meghagyják eredeti környezetét és klasszikus értékeit. A darab hőse Jourdain úr, újgazdag polgár, aki mániákusan idomulni szeretne minden ranghoz, méltósághoz, társadalmi kiváltsághoz.
Hegedûs D.Géza az olvasópróbán (fotó: vigszinhaz.hu)
Frappáns jelenetekben próbálja magáévá tenni a divatos táncokat, zenét, a műveltnek hangzó szófordulatokkal tűzdelt csevegést. Barátjának hisz és pénzzel halmoz el egy lecsúszott grófot, csodás lakomát rendez egy özvegy grófnőnek, akinél komikus igyekezettel próbálja megkedveltetni magát. Lányát is nemes embernek szánja, de a lány szerelmének furfangos inasa látványos cselt talál ki, hogy a rangkórságban szenvedő Jourdain eszén túljárjanak. A darabot vendégként Mácsai Pál rendezi, Hegedűs D.Gézával, Börcsök Enikővel, Igó Évával, Lukács Sándorral, Vallai Péterrel és a Víg társulatának fiatal tehetségeivel.
Botránydarab a Nemzetiben
Új fordításban látható január 9-én G.B.Shaw Warrenné mestersége című műve a Nemzeti Színházban. A rendező, Valló Péter szerint szerencsés, hogy Nádasdy Ádám által új fordítás készült, hiszen a darab üzenete nagyon is ráhúzható a mára. Shaw korában jó tíz évig be sem merték mutatni a darabot, két évtized telt el, mire – igaz, hangos botrányokkal kísérve – először színpadra került, persze híre addigra már Európa-szerte elterjedt. Warrenné tisztes gazdasszonynak tűnik, Cambridge-ben végzett leánya azonban fényes polgári karrierje küszöbén egyszer csak megtudja, hogy az édesanyja prostitúcióból szerezte vagyonukat. Valljuk be, egy ilyen helyzetben többféleképpen lehet viselkedni, a lány úgy dönt, háta mögött hagyja a jómódot és szégyelli, hogy neveltetésére és műveltségére ez a piszkos jövedelem adott lehetőséget. Ez az összeütközés anya és leánya közt izgalmas cselekményben bontakozik ki. Warrenné szerepében Udvaros Dorottya, lánya szerepében Sipos Vera látható.
Udvaros Dorottya (fotó: nemzetiszinhaz.hu)
Eszenyi Enikő Luluként felforgatja a világot
Frank Wedekind Lulu című darabját mutatja be január 10-én a Pesti Színház Eszenyi Enikő főszereplésével. Frank Wedekind, a fiatal német drámaíró a XIX-XX. század fordulóján írta ezt a provokatív, a kor erkölcsi normáihoz és polgári értékrendjéhez képest botrányos történetet, amiben egy kívülről békésnek tűnő világ mélyére ás le, ahol szenvedélyek, vágyak és indulatok lüktetnek. Ez a rendszer egyetlen szikra hatására omlik össze, és ez a szikra nem más, mint Lulu, aki egyszerre ördög és angyal. Vajon hogy lehet az, hogy e mellett a nő mellett minden férfi elpusztul – hol bizarr öngyilkosságban, hol véletlenül, hol gyilkosság áldozataként? Hogy lehet az, hogy ugyanabban a nőben találja meg a megváltóját (és a gyilkosát) az elegáns és gazdag világpolgár, az öregedő hivatalnok, az idealista művész, de a magányos grófnő is? A Pesti Színház előadása a történet 1980-as években váratlanul előkerült ősváltozatát játssza Forgách András kitűnő fordításában. Eszenyi Enikő partnerei többek között: Tordy Géza, Harkányi Endre, Kern András és Kiss Mari.
Parádés szereposztás a Nemzetiben
Parádés szereposztással mutatják be január 11-én a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadán Hamvas Béla Szilveszter című regényének színpadi változatát, Spiró György átiratában. Keszég László rendezése olyan színészeket vonultat fel, mint Hollósi Frigyes, Csankó Zoltán, Schmied Zoltán, Básti Juli, Molnár Piroska és Kulka János. Spiró György monumentális vállalkozásba fogott, amikor ezt a nagy lélegzetvételű regényt színpadra vitte, és az esszenciális tartalmát meghagyva összefüggő cselekményt és párbeszédeket fabrikált. Így, színpadi komédia formájában azokhoz is közel kerülhet Hamvas műve, akik hosszúsága miatt nem vállalkoztak elolvasására.
Keszég László és Gazsó György az olvasópróba után (fotó: nemzetiszinhaz.hu)
Film színpadon
A Magyar Színház 2008. január 25-én mutatja be Lars von Trier, David Pirie és Peter Asmussen: Hullámtörés című, Vivien Nielsen színpadi adaptációjára épülő színjátékát. A történetből 1996-ban számos híres színész, köztük Emily Watson főszereplésével készült mozifilm, így ilyenkor mindig érdekes kérdés, vajon a színházi változat mennyire fog hasonlítani, vagy különbözni a mozgóképtől.
A történet egy eldugott szigeten élő két szerelmesről szól, ahol az egyház mindenható, és a vallásosság mélyen a szívből szakad. A lány szerelméért, az olajfúrómunkás Janért vállalja a kis közösség megvetését, azért is hozzámegy feleségül. Annyira szereti urát, hogy nem tud beletörődni a magányos várakozásba, amikor a férfi elmegy a fúrótoronyra és folyton a férfi visszatéréséért fohászkodik. Aztán egy végzetes baleset ágyhoz láncolja Jant, és Bess feláldozza magát a gyógyulásáért. A színpadi változatot Guelmino Sándor rendezi, a főbb szerepekben Soltész Bözse, Fillár István, Benkő Nóra és Sipos Imre látható.