Élet-Stílus

Óriási károkat okozhat a kínai ínyencség

Kínai gyapjasollósrákot fogott ki egy halász a Dunából Mohácsnál. Európában nem őshonos ez az ízeltlábú, amely ha elszaporodik, felbecsülhetetlen károkat okozhat a dunai élővilágban és árvízvédelemben egyaránt. A rákféle elszaporodása nem Magyarországon várható: az Egyesült Államokban idén nyáron fedezték fel.

A kínai gyapjasollósrák (Eriocheir sinensis) mindenevő. Megesz bármit, ami az útjába kerül, megsebesíti a halakat, az ikrákat is elpusztítja. Szakértők szerint a rákféle az árvízvédelmi töltéseket kifúrja, amelyek emiatt akár össze is dőlhetnek. Nem tudni, hogy került Magyarországra a rák: egyes vélemények szerint egy hajóra tapadva érkezhetett a Dunába. Ép kínai gyapjasollósrákot most először találtak, az elfogott példányt kutatóintézetbe szállítják. A rákféle az ollóin található sűrű sörtékről kapta nevét.

Azt, hogy mennyi gyapjasollósrák lehet most a Dunában, még nem tudják. Az ízeltlábúnak nincs természetes ellensége, ezért a szakemberek egyelőre azt sem tudják, hogyan lehetne védekezni ellene, vagy esetleg kiirtani. Ha ugyanis elszaporodik, könnyen egyeduralkodó lesz a vízben: a szárazföldön is képes vándorolni, halas tavi környezetben és sós vízben egyaránt megél – mondta a Független Hírügynökségnek Deme Tamás, a Duna-Dráva Nemzeti Park őrkerületvezetője.



Óriási károkat okozhat a kínai ínyencség 1

Nézze meg képgalériánkat!


A gyapjasollósrák természetes előfordulási helye a Kelet-oroszország (Vlagyivosztok) és Dél-kína közötti terület, ezen kívül Japánban, Koreában és Tajvanon fordul elő a Világélelmezási Szervezet, a FAO adatai szerint. Európában már az 1900-as évek elején találtak példányokat, melyek valószínűleg hajókra tapadva, vagy azok ballaszt-vízében utaztak. Nemrég az Egyesült Államokban és Hawaiion is felfedezték, az USA nyugati, tengerparthoz közeli területein igen elszaporodott.

A gyapjasollósrák édesvizű folyóvizekben és tavakban él, szaporodásához azonban sós vízre (vagy enyhén sós vízre) van szüksége. Október környékén az ivarérett példányok a folyók torkolatához – vagy akár szárazföldön át a tengerhez – vándorolnak, itt rakják le petéiket, melyek fejlődéséhez is sós vízre van szükség. A rákok kifejlődésük után ismét az édesvizek felé migrálnak. Egy kifejlett példány általában 100-200 gramm közötti, de találtak már 400-500 grammos gyapjasollósrákokat is. Mindenevő, éjszaka vadászó fajta, emberre nem veszélyes, sőt ázsiai országokban ínyencségnek számít.

Az Egyesült Államokban komoly intézkedéseket vezettek be amióta idén nyáron nagy méret öltött a gyapjasollósrák-populáció növekedése. Kártevőnek minősítették, amely a szakemberek szerint elpusztíthatja az őslakos vízi élőlényeket. Az Egyesült Államok hivatalos szervei szerint a gyapjasollósrák a már említett ballaszt-vízen kívül még kétféleképpen juthatott be az országba: vagy az ázsiai étel piacra szánt termékekkel, vagy az állatkereskedők behozatalával.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik