Élet-Stílus

Dübörög a hangoskönyvpiac

Néhány év alatt az ismeretlenségből az egyik leg­dinamikusabban fejlődő területté nőtte ki magát a hazai hangoskönyvkiadás. Jellemzően azokat a műveket kelendők hangzó változatban, amelyeket korábban már megismertek nyomtatásban is az olvasók.

Nem csak a műélvezet csalhat könnyeket a szemébe annak, akinek mobiltelefonjára mms formájában megérkezik Ady Elbocsátó szép üzenete Hegedűs D. Géza előadásában. Ma már a szakításnak ezt a nem éppen kíméletes, de annál stílusosabb formáját is választhatjuk, de egy-egy üdvözlet, vallomás kedvéért letölthetünk Shakespeare szonettjeiből, Radnóti és Arany verseiből, vagy éppen Örkény egyperceseivel is megörvendeztethetünk valakit mobilon. A Kossuth Kiadó és a Mojzer Kiadó rövid hanganyagaiból összeállítva a Pannon új, wapos szolgáltatása jelzi, hogy a hazai hangoskönyvkiadás kezdi kinőni gyerekcipőjét.


Dübörög a hangoskönyvpiac 1

Magyarországon is a szépirodalommal kezdődött a hangoskönyvek pályafutása


Nyugodtan ülva hallgatjuk

Még ritkaságnak számítanak a letölthető hangoskönyvek, az MP3-as formátumban megjelenő kiadványokat is többségében CD-re írva, tokkal, borítóval vásárolhatjuk meg. Mojzer Márta, a Mojzer Kiadó vezetője szerint hallgatóik konzervatívak e téren, és csak kismértékben játszott szerepet a szerzői jogok feletti aggodalom abban, hogy a kiadók sokáig ódzkodtak a digitális formátumtól. A tapasztalatok szerint a vevőik inkább CD-lejátszón, vagy kocsiban szeretik hallgatni a hangoskönyveket. A számítógépeknek és az MP3 lejátszóknak egyelőre kevesebb szerep jut, ahogy a régi adathordozóknak is, így gyorsan eltűntek a piacról a magnókazettán kapható kiadványok.


Dübörög a hangoskönyvpiac 2


Konzervatívak a hallgatók a felhasználási módokat illetően is. Vajda Mályi Zsuzsa, a Magyar Hangoskönyv Kiadók Egyesületének (MHKE) elnöke, a Hangoskönyv Kiadó ügyvezetője, a takarítástól az utazáson át a sportolásig számos olyan helyzetet el tud képzelni, amikor ideális szórakozást nyújthat a hangoskönyv. A szervezet legutóbbi felmérése viszont azt mutatja, hogy az emberek több mint fele leginkább nyugodtan ülve szereti hallgatni az előadást, és csak kevesen használják ki, hogy felszabadulnak az olvasás jelentette kötöttségek alól.

Nem szoktat le az olvasásról

„Kezdetben olyan támadások is értek minket, hogy a hangoskönyvek leszoktatják az embereket az olvasásról, de mára kiderült, hogy ez nem igaz” – állítja kiadókat tömörítő szervezet vezetője. Vásárlóik ugyanis jellemzően azokat a műveket veszik meg hangzó változatban, amelyeket korábban már megismertek nyomtatásban is.

„A szakmában nincs hivatalos meghatározása a hangoskönyvnek” – állítja az MHKE elnöke. A színészek által felolvasott műveket mégis lényegesnek érzi megkülönböztetni mind a rádiójátékoktól, mind a vakok és látássérültek számára készült, minden hangsúlyt, érzelmi, értelmi intonációt mellőző hanganyagoktól. (Utóbbiak az írott szöveg semlegességét akarják utánozni, hiszen a felolvasás már értelmezést is magával hoz.) A hangoskönyv – kiadói megállapodástól függően – a teljes szöveget hivatott visszaadni a színész tolmácsolásában, esetleg zenével, hangulati hanghatásokkal aláfestve.

A kamionsofőröknek és vakoknak


A magyar hangoskönyvkiadás története alig négy évre nyúlik vissza, de ma már közel húsz kiadó foglalkozik a művek adaptálásával, s 200-300 cím található a piacon. Az Egyesült Államokban 30, Európában 15 éve hódit a könyvek hangzó változata. Eredetükről többféle legenda kering, amelyekben általában a rengeteg autóban töltött időt jelölik meg fő motivációként. Az egyik verzió szerint a kamionsofőrök feleségeinek köszönhető a műfaj születése, ők olvastak először novellákat, regényeket magnóra, hogy férjüket ezzel szórakoztassák a hosszú úton.

Az amerikai szövetség, az Audio Publishers Association viszont prózaibb történettel szolgál. A múlt század közepén indult útjára az Egyesült Államokban az a program, amely vakok számára dolgozta fel a legfontosabb olvasmányokat hanganyag formájában. Az évtizedek során ezekből tekintélyes gyűjtemény jött össze a könyvtárakban is, és a nyolcvanas évekre már milliárd dolláros üzletnek számított a hangoskönyvek kiadása és értékesítése.

Magyar útkeresők

Magyarországon a Kossuth Kiadó és a Mojzer Kiadó közösen jelentette meg az első hallgatható kiadványt. Mojzer Márta férje évtizedekig élt Németországban, és hazatérve a hangoskönyvek hiánya tűnt fel neki elsőként. Hamarosan a Kossuthoz fordultak ötletükkel, ahol kedvező fogadtatásra találtak. Három hét elteltével már meg is jelent Janikovszky Éva Mosolyogni tessék! című műve Für Anikó előadásában, amelyet gyors egymásutánban még négy kiadvány követett.

Az első megjelenés óta több mint 60 mű áll a Kossuth-Mojzer páros háta mögött, s e kiadók immár nem csak stúdióban rögzíthető könyveket, de új utakat is keresnek. „Ha nem is hangjáték formában, de felmerült az igény, hogy több színész vegyen részt a művek előadásában. Egy másik lehetséges irány a kortárs irodalomban, hogy a szerzők maguk mondják fel műveiket. Léteznek olyan értelmezések, érzelmi töltések, amelyeket csak a szerző képes átadni” – vázolja a közeljövő trendjeit Mojzer Márta.

Szépirodalommal kezdődött

Mint a világon mindenhol, Magyarországon is a szépirodalommal kezdődött a hangoskönyvek pályafutása, és bár egyre több műfaj érhető el hangzó változatban is, úgy tűnik, továbbra is a magyar széppróza és líra rajongói hallgatják legszívesebben kedvenceiket. Hrabal, Radnóti és Márai verseng az első helyekért a Libri és a Bookline bestseller listáján, de utóbbinál tekintélyes mennyiség fogyott a Hangos Bibliából és a Kossuth Kiadó relaxációs CD-jéből is.

Vajda Mályi Zsuzsa becslése szerint a jelenleg elérhető könyvcímek 2 százalékát teszik ki a hangoskönyvek, de ez az arány folyamatosan nő. Az efféle műveket kiadók száma évről évre megduplázódik, és a kereslet bővülése is érzékelhető. A nagy álom a németországi szituáció megközelítése. Ott a legtöbb nyomtatott könyvhöz hangos változat is megjelenik; amelyikhez nem, annak értékesítése sokkal kockázatosabb.

Nálunk ez egyelőre fordítva működik: a hangoskönyvkiadók igyekeznek megjelenésüket a nyomtatott verzióhoz igazítani, így annak népszerűsítése az ő eladásaikat is növelheti. Hrabal Őfelsége Pincére voltam című regényének az idén bemutatott filmváltozatával egy időben az áruházak polcain megjelent a műből készült hanganyag is. A Parlando Hangoskönyvkiadó akkor a filmforgalmazóval együttműködve tudott a bemutatóval egy időben piacra lépni, és kihasználni a felfokozott figyelmet.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik