Valójában nem az olajtársaságok kaszálják a legnagyobbat rajtunk, hanem a kormányok. Sőt, mindez törvényileg elő is van írva. Az Európai Unió országaiban ugyanis jövedéki adót kell kivetni a benzinre és gázolajra, amelynek van egy minimális szintje. Ettől a kormányok csak felfelé térhetnek el, állítja dr. Wilde György, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára. Emellett az EU álláspontja szerint minden tagországban a legmagasabb áfakulcsot kell alkalmazni az üzemanyagok esetében.
Pillanatnyilag egy liter üzemanyag árszerkezete a következőképpen néz ki: a világpiaci árból (ez a valuták árfolyamától is függ, mert az olaj árát dollárban számolják el) és egy elméleti vagy gyakorlati szállítási költségből alakul ki egy úgynevezett versenyár. Ez azt jelenti, hogy ha Magyarországon olcsóbban állít elő egy cég üzemanyagot, attól még ugyanannyiért számolja el vagy adja el azt, mint ha a legközelebbi kikötőből szállítaná ide. Ilyenkor csak elméleti szállítási költségről beszélünk, így ez az összeg konkrét szolgáltatás nyújtása nélkül marad az olajtársaság zsebében.
Extraprofit: elméleti szállítási költség
Magyarország esetében ez azt jelenti, hogy a genovai kikötői nagykereskedelmi árat tekintik alapnak, még akkor is, ha annál az árszintnél olcsóbban jutottak hozzá az anyaghoz, magyarázza Wilde. Magyarországon a Mol tartja kezében a nagykereskedelem több mint 80 százalékát; a második legnagyobb szállító OMV pedig több mint 10 százalékot ural. A régióban különböző versenyárak léteznek, általában azt a kondíciót alkalmazzák, amelynek kikötője a legközelebb esik az adott országhoz. Ez valamelyik mediterrán, esetleg a rotterdami kikötőt jelenti.
A versenyár persze még csak a kezdet. Erre jön még a nagykereskedelmi árrés, a kiskereskedelmi árrés, a jövedéki adó, majd mindezt megkoronázza a 20 százalékos áfa. A közhiedelemmel ellentétben nemcsak Magyarországon számítanak jövedéki adót, hanem ez általános gyakorlatnak számít Európában.
Észtország a legolcsóbb, Hollandia a legdrágább
A szeptember közepi állapotot tekintve a nettó kiskereskedelmi ár az unión belül Máltán volt a legmagasabb, itt 60 eurócentbe került a benzin literje, míg Magyarországon ugyanez 49,7 eurócentbe. A legolcsóbbnak Svédország számít a maga literenkénti 44,5 eurócentes árszínvonalával. Ha az adóval terhelt árakat nézzük, akkor Málta 1,08 euró/literes ára hajszányival elmarad Magyarország 1,09 eurós árától, és messze leszakad az átlagos svéd 1,23 eurós árszinttől.
Tankolni a legolcsóbban Észtországban (89 eurócent/liter) és Lettországban (91 eurócent/liter) lehet. Az uniós rekordot Hollandia tartja, ahol egy liter benzin 1,47 euróba kerül, de az Egyesült Királyság is alig marad el literenkénti 1,39 eurós árával. Míg Hollandiában a nettó kiskereskedelmi ár 57 eurócent/liter, ami kétségtelenül a második legmagasabb érték az unióban, addig a britek 47,4 eurócentes ára még a magyarnál is olcsóbb. Azonban a britek literenként 71 eurócentes jövedéki adót csatolnak a nettó kiskereskedelmi árhoz.
Az unión kívül egyébként Ukrajnában a legolcsóbb a végfelhasználói ár, ott mindössze 66,6 eurócentért tankolhatunk. Ennek egyértelmű oka az alacsony adószint, ugyanis az 52,3 eurócentes nettó kiskereskedelmi ár elég magasnak számít az EU-25 49,7 eurócentes nettó kiskereskedelmi átlagárához.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
