Élet-Stílus

Csak a magyaroknak való a Balaton?

Hiába az intenzív kampányok, egyre kevesebb külföldi látogat a magyar tengerhez, míg a hazai látogatók száma folyamatosan nő az utóbbi években. Honfitársainkat leginkább a viszonylag alacsony árak és a közelség vonzza, míg a külföldiek a tartalmas szórakozási lehetőségeket hiányolják. Jó éttermek, kikapcsolódási lehetőségek és márkás boltok kellenének.

Valószínűleg idén is folytatódik az utóbbi években jellemző trend a Balatonnál, tehát a hazai turisták egyre nagyobb térhódítása és a külföldi vendégek számának csökkenése – ebben minden szakértő, statisztika megegyezik. Az itthoniak jellemzően a kevés szabadidő és kisebb útiköltség miatt választják a Balatont, hiszen a legtöbben csak egy hétvégére mennek oda pihenni – állítja Dr. Jancsik András, a Pannon Egyetem Turizmus Tanszékének vezetője. „Ez igaz, de az is, hogy sokan a nyelvi előnyök, illetve a még mindig jelen lévő árkülönbségek miatt választják a magyar tengert” – tette hozzá Bánki Márton, a Vista Utazási Iroda marketing- és PR-igazgatója.

Ez utóbbit alátámasztják a Magyar Turizmus Zrt. (MTRT) adatai is, miszerint a szállásdíjak, valamint a vendéglátó szolgáltatások árai még mindig alacsonyabbak a Balatonnál, mint az európai átlag. Egy adag leves és főétel a Balaton-parton átlagosan 9,2 euróba, Horvátországban 12,5 euróba, az olasz tengerparton 27 euróba, az osztrák Wörthi-tónál 17,8 euróba kerül. Míg egy üveg márkás sörért a Balatonnál két eurót, addig Ausztriában, Olaszországban és Törökországban hármat is elkérhetnek. A legnagyobb vetélytárs – amint az árakból is látni lehet – Horvátország, bár a MTRT adatai szerint itt még van egy kis előnyünk, hiszen a Balaton mindent összevetve olcsóbb valamivel.

Javítani kellene a színvonalon

Az alacsony árszínvonal azonban nem minden, hiszen pont a nyaralás az, amikor az ember hajlandó kicsit jobban kiengedni a nadrágszíjat, szívesebben költ a szórakozásra. Ez utóbbi az, amiben viszont még bőven lenne mit fejlődnie a Balatonnak – emelte ki Jancsik András. A tanszékvezető szerint bár a programkínálat évről évre fejlődik (idén például Zamárdiban lesz egy nagy, neves nemzetközi neveket is felvonultató zenei fesztivál), ám az ezek közötti összhang nincs meg. Szerinte a lényeg az lenne, hogy bárhol nyaraljon a vendég, húsz-harminc kilométerre mindig legyen egy olyan kulturális esemény, amit könnyedén meg lehetne látogatni. Ez hiányzik, hiszen a Balaton-partján jellemző búcsúk illetve borkóstolások nincsenek összehangolva, így elég hézagos a kínálat.

Ebben viszont Horvátország sem áll sokkal előttünk, de sok más területen igen: óriási előny például a tengerpart, amit egy tóparttal össze sem lehet hasonlítani, csakúgy mint a biztos kánikula, de ugyancsak komoly előnyt jelent a nagyobb a középkori örökség, így egy-egy borúsabb napon el lehet menni várat nézni. Valami hasonlóval próbálkozik a Magyar Turizmus Zrt. is, hiszen az idei kampányban arra is szeretnék felhívni a hazai nagyközönség figyelmét, hogy a Balaton nem csupán a nyári fürdőzések paradicsoma, hanem ennél „tízszer több”: a Balaton régióban gyalogtúrák, barlangséták, hőlégballonozás, kerékpártúrák, lovaglási lehetőségek, valamint evezős- és vitorlásprogramok is várhatják az utazókat – tájékoztatta a FigyelőNetet Dr. Róna Iván, a cég vezérigazgatója. Hozzátette: ezeket népszerűsítené a nemrég elkészült „Balatoni Tízpróba” című rövid filmsorozat is, amelynek keretében tíz epizódban, tíz magyar sztár fedezi fel a Balaton körüli kikapcsolódási lehetőségeket.

Az egyik legnagyobb különbség mégis a szolgáltatások színvonala között van: bár a magyar tengernél gyakran túl sok vendéglátóhely van egy helyen, a minőség meg sem közelíti a külföldiekét. Jelentősen jobb helyzetben vannak a fővárosi éttermek, amelyek többsége már világszínvonalú gasztronómiai kínálattal várja a vendégeket – a balatoniak viszont sokszor kívánnivalót hagynak maguk után.

Az utóbbi években ráadásul egyre nagyobb igény jelentkezik arra, hogy a nyaralás során –főleg ha akad egy-két esős nap –a vendég márkás ruhákat, divatcikkeket tudjon vásárolni. Amíg a Balatonnál erre szinte egyáltalán nincs lehetőség, addig külföldön egyre több helyen ez is vonzerő – állítja Jancsik András. Ez azonban egyfajta 22-es csapdája: amíg nincs még több vendég, addig nem jelennek meg a világcégek, de amíg nem jelennek meg ezek a vállalatok, addig éppen a csekély kínálat miatt kevesebben választják a Balatont.

—-Jó szezon várható—-

Valószínűleg az említett hiányosságoknak is köszönhető, hogy az utóbbi években egyre kevesebb külföldi vendég érkezik a Balaton-partra. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2000 és 2005 között 531 ezerről 419 ezerre csökkent a külföldi látogatók száma a kereskedelmi szálláshelyeken és az átlagosan itt töltött idő is majd egy nappal lett kevesebb.

Ezzel szemben a belföldi látogatók érdeklődését a majd kétszázezres gyarapodás jelzi az adott időszakban. A statisztikák szerint a legtöbb vendég Németországból érkezik – arányuk azonban 25 százalékkal csökkent 2000 és 2005 között -, míg őket követik az osztrákok és a hollandok. Ezeket az arányokat erősítette meg a FigyelőNetnek a Neckermann Utazási Iroda is, hiszen az ő adataik szerint is nagyobb a hazai kereslet a Balaton iránt. A nyaralók főleg a jobb minőségű háromcsillagos szállodákat keresik, de jelentősen megnőtt az érdeklődés a magánházak és az apartmanok iránt is.


Csak a magyaroknak való a Balaton? 1

Inkább a családosok járnak a Balatonra (MTI)


Hasonló adatokkal szolgált a Balatonfüreden található Hotel Füred, ahol az idei foglalásokból kiderül: a hazaiak nagyon érdeklődőek, de a külföldiek egyre kevesebben jelentkeznek – közölte a FigyelőNet érdeklődésére Bódis Lászlóné, a hotel értékesítési és rendezvényvezetője. Hozzátette: a tavalyi évig általános tendencia volt, hogy több foglalás érkezik külföldről, akkor azonban fordult a helyzet és úgy néz ki, ez idén sem változik. A nyolcvanszázalékos kihasználtsággal működő szálloda vezetői szerint nagyon sokat számít a jó idő: főleg a hétvégeken, mivel a hazai látogatók általában csak egy hétvégére vagy maximum négy napra érkeznek. Az értékesítési vezető szerint a hazai látogatók számának növekedése nagymértékben köszönhető az üdülési csekkeknek, hiszen nagyon sok vendégük fizet ezzel.

Nagyobb médiakampány kell

Bár az utóbbi években jelentős kampányok folytak a Balaton hazai és külföldi (idén Németország, Ausztria, Nagy-Britannia, Lengyelország és Oroszország a kampány célországa) népszerűsítésére, Jancsik András szerint ez nem elég, még ennél is hatásosabbnak kell lenni. Így például először a programkínálatot kellene összehangolni és több csatornán egyszerre kellene reklámozni. Példaként említette, hogy például Spanyolországban a népszerű sorozatokat olyan helyeken forgatták, amit egyébként is népszerűsíteni akarnának. A szakember szerint az ilyen jellegű hirdetések gyakran nagyobb hatást érnek el, mint a direkt reklámok.

A szakember szerint azonban hibás a mondanivaló is, hiszen a hazai turistákat véleménye szerint leginkább a családos programokkal lehetne odavonzani. Ez bejött az olaszországi Észak-Adriának is, amely évekkel ezelőtt ráállt a családi üdültetésre, ezt hirdette és azóta megtöbbszöröződött az odalátogató családosok száma. Ez utóbbival próbálkozik különben a Magyar Turizmus Zrt. is, hiszen az idei kampányok közé felvették a vízparti családi üdülést, a Zöldturizmus Éve és az egészségturizmus tematikája mellé. Ez utóbbihoz kapcsolódóan van egy jó hír a bringásoknak: mindenki aki kerékpáros jegyet vált a MÁV járataira, kerékpáros térképet kap a két cég közötti megállapodás értelmében.

A külföldi célközönséget viszont sokkal nehezebb megszerezni, mivel egy teljesen ismeretlen desztinációt csak több éves kemény kampánnyal lehet megdolgozni. A külföldi vendégek idecsábításában nagy szerepe lehet a sármelléki FlyBalaton reptérnek, amelynek népszerűsítéséért több külföldi kampányt is folytattak – közölte Róna Iván. Az MTRT vezérigazgatója elismerte, hogy kevesebb külföldi vendég érkezett a Balatonhoz (1999-ben a külföldi és belföldi vendégéjszakák százalékos aránya a kereskedelmi szálláshelyeken 67–33 volt. Tavaly ugyanez az arány már 47–53-ra változott, tehát a magyar lakosság átvette a vezetést), ám kiemelte, hogy összességében 132 ezerrel nőtt a vendégek száma. Ez szerinte annak az általános világtrendnek köszönhető, hogy az évi egy, hosszú szabadság helyett, több rövidebb utazást teszünk, ez pedig különösen a vízparti turizmusnak kedvez.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik