Ekaterina Dadachova, a New York-i Albert Einstein Orvostudományi Egyetemen munkatársaival fölfedezte, hogy egyes gombák képesek fölhasználni az emberi bőrben is megtalálható színanyagot, a melaninmolekulát arra, hogy begyűjtsék a sugárzás energiáját és fölhasználják a növekedésükhöz.
Az 1986-os csernobili atomerőmű-katasztrófa után hamarosan elszaporodtak a környéken a fekete, melanintartalmú gombák. Dadachova kollégája, Arturo Casadevall agyában fölmerült a gondolat, hátha a gombák képesek hasznosítani az atomreaktor romjait szennyező radioaktív sugárzást is.
Fejlõdésük izotópok jelenlétében felgyorsul
Dadachova, Casadevall és munkatársaik megvizsgálták, miként reagál három különböző gombafaj az atommaghasadáskor keletkező cézium-137 izotópból származó béta-sugárzásra. Azt tapasztalták, hogy mind a három gomba, a Cladosporium sphaerospermum, a Cryptococcus neoformans és a Wangiella dermatitidis gyorsabban nő az izotóp jelenlétében.
Egyes gombákról már eddig is tudták, hogy képesek lebontani a radioaktív anyagokat, például a csernobili reaktor maradványaiban lévő forró grafitot. Ezek a gombák általában szintén termelnek melanint, amelyről azt gondolták, hogy a környezeti ártalmaktól óvja őket.
Dadachova csoportja azt tapasztalta, hogy a gomba melaninmolekulái sugárzás hatására megváltoztatják alakjukat, így négyszer hatékonyabban vesznek részt az anyagcsere közönséges kémiai reakcióiban. A melanin nélküli gombatörzsek általában nem reagálnak gyorsabb növekedéssel a sugárzásra.
Casadevall egy első hallásra bizarrnak tűnő ötlettel is előállt. Szerinte a jövő űrhajósai ilyen gombákat termeszthetnének hosszú űrutazásaikon élelemként a sugárzásban gazdag világűrben. Már „csak” a gombák elkészítését kellene megoldani, ugyanis ezek nem túl étvágygerjesztők, leginkább az elhanyagolt zuhanyozófüggönyön növő penészgombákra hasonlítanak.
