A hagyatéki eljárás első dokumentumának tekinthető irat „visszakerülhet oda, ahova való” – mondta Gecsényi Lajos, a levéltár főigazgatója, miután Varga Kálmán, a KÖH elnöke átadta neki az iratot. A főigazgató hozzátette: a jegyzőkönyvnek szerves helye van a levéltárban, mert az ország legnagyobb történeti közgyűjteményében őrzik a Széchenyi-család levéltárát is. A halottkémi jegyzőkönyv után a legjelentősebb iratnak számító dokumentum az oberdöblingi ideggyógyintézetben elhunyt gróf végrendeletéről, vagyontárgyairól, örököseiről és birtokairól tartalmaz adatokat.
A négyoldalas, tintával írt papíron német nyelven olvasható egyebek mellett az, hogy Széchenyi István foglalkozása földbirtokos, titkos tanácsos és császári és királyi kamarás volt. „Életkora: 67 év, Vallása: Katolikus, Állandó lakhelye: Nagycenk, Sopron vármegye” – tartalmazza a jegyzőkönyv.
Az elhalálozás napja és helye mellett az áll, hogy „A 860 április 7-ről 8-ra virradó éjszakán Oberdöblingben a 163 szám alatt”. Széchenyi István halála és halálának körülményei „a történetírás örök témái közé tartoznak” – hangsúlyozta Gecsényi Lajos. Megjegyezte, hogy a Széchenyi halála utáni napon készült jegyzőkönyvön látható több családtag aláírása, ami arra enged következtetni, hogy őket „nem érte meglepetésként” az eset. Leszögezte azonban, hogy Széchenyi István halálának körülményeihez biztosan nem visz közelebb a hagyatéki eljárás alapjául szolgáló dokumentum.
A levéltár várhatóan szeptemberben állítja ki a nagyközönség számára a jegyzőkönyvet, a kutatók azonban mindig hozzáférhetnek – mutatott rá a főigazgató.
Buzinkay Péter, a KÖH műtárgyfelügyeleti irodájának vezetője a dokumentum kalandos történetét felidézve elmondta: a jegyzőkönyvet 1860-tól a soproni levéltárban őrizték, onnan azonban eltűnt, és csaknem 130 évig nem került elő. A dokumentum végül egy budapesti antikváriumban bukkant fel, ahova egy magánszemély vitte be eladásra. A kereskedő restauráltatta, majd aukcióra bocsátotta a műkincset.
A KÖH ekkor élt a közgyűjteményi elhelyezést biztosító állami elővásárlási jogával, és elindította a dokumentum védettségét jelentő procedúrát, végül néhány éve mintegy kétmillió forintért vette meg az iratot – tette hozzá Buzinkay Péter.
A KÖH műtárgyfelügyeleti irodájának vezetője és a levéltár főigazgatója egyaránt kiemelte: olyan nagy mennyiségű értékes dokumentum kerül az antikváriumokba, hogy azokat sem követni, sem megvásárolni nem tudják a rendelkezésre álló keretből. Mint megjegyezték, idei állami elővásárlási, illetve gyűjteménygyarapítási keretük egyaránt nulla forint.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
