A Mohácsi testvérek – Mohácsi István író és Mohácsi János rendező – darabjában a fiatal Sáry Flóra nevű orvosnőt kivégezték, mert részese volt egy spicligyanús beteg meggyilkolásának. A szereplőnő története bevallottan Tóth Ilonáról szól, akit az ÁVH-snak vélt Kollár István meggyilkolásáért ítéltek halálra és végeztek ki 1957-ben.
Per és gyalázkodás
A Somogyi Hírlapben Mohácsi János rendező elmondta, hogy alakjában az a fiatal nő érdekelte őket, aki összeroppanva túlvállalt munkáitól, a röplapok gyártásától, a kórházi osztály vezetésétől, az ellenállók bújtatásától és az iszonyú fáradtságtól, katasztrofális döntést hoz: „Az út érdekelt minket, merthogy Tóth Ilona döntése tragikus volt, azt vitatni nem lehet, de furcsa módon jelen esetben a színpadi és magántragikum úgyszólván ugyanaz”.
Forrás: Csiky Gergely Színház
Az előadás kapcsán a kuruc.info internetes portál február 20-án nevekkel és elérhetőségekkel közzétett felhívására gyalázkodó, sértő, fenyegető hangú leveleket, telefonokat kapott több szereplő, a rendező és a színház titkársága. Ugyanazon a napon Jobbágyi Gábor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem polgári jogi tanszékének vezetője a Somogy megyei főügyésznél személyiségi jogi per indítványozását kérte az író, az igazgató és a rendező ellen. Beadványában az előadás felfüggesztését kérte a per jogerős befejezéséig arra való hivatkozással, hogy a darab sérti az 1957-ben halálra ítélt, ám később a bíróság által mentesített fiatal medika, Tóth Ilona emlékét.
A beadvány szerint a kaposvári színház előadása az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után koncepciós perben halálra ítélt medikáról szól. Jobbágyi Gábor a beadványhoz mellékelte az általa írt, Tóth Ilona ügyéről szóló könyvet is.
Fekete Róbert, a Somogy Megyei Főügyészég szóvivője A FigyelőNetnek elmondta, hogy a 30 napos határidő egyelőre nem járt le, addig nem tud érdemben nyilatkozni az ügyben, és várhatóan a jövő hét elején hozzák meg a döntést.
A kapanyél is elsülhet
Kolláth György alkotmányjogász mindemellett úgy véli, hogy inkább a színházat illetné meg jogvédelem, amiért megzavarták az előadást, és sértegették az alkotókat. A jog szerint az elhunyt kegyeleti joga érdekében elsősorban a hozzátartozók léphetnek fel. Ha azonban a közérdekbe is ütközik a jogsértés, akkor a megyei ügyészségnek kell eljárnia.
Kolláth szerint ebben az esetben tisztán politikai ügyről van szó, ahol a faltörő kos szerepét a darab ellenzői az ügyészséggel szeretnék eljátszatni. Az alkotmányjogász az utóbbi idők gyakorlata alapján úgy véli, hogy a vádhatóság nem exponálja magát ilyen politikai csatározásokban: bár a kapanyél is elsülhet, nagy valószínűség szerint nem indítanak eljárást az ügyben.
A feljelentést Kolláth György tipikus megkerülős cselnek tartja, amely igen elterjedt Magyarországon: mivel az alkotmányban igen fontos értékként kezelt művészi gondolat szabadságát direkt módon nem tudják megtámadni, kegyeleti jogokra hivatkozva indítanak támadást. A jogász szerint azonban az ügyészség nem fog teret engedni a cenzúrának.
Utódharc indult?
A politikai ügy hátterében állhat az a körülmény is, hogy a kaposvári Csiky Gergely Színházban vezetőváltás készül. A társulatának tagjai veszélyben érzik műhelyük jövőjét, mert attól tartanak, hogy az igazgatói pályázat elbírálásánál “kevésbé szakmai, sokkal inkább politikai szempontok az iránymutatóak” – olvasható a színház dolgozói által kiadott közleményben. A nyilatkozat 65 aláírója méltatlannak tartja ezt a helyzetet, mert munkájukat „mindig is a művészi szabadság, a magyar és az európai színházkultúra mellett való elkötelezettség jellemezte és jellemzi ma is, politikai pártoktól és rendszerektől függetlenül”.
Emlékeztetnek arra: csaknem 30 év után a színház eddigi vezetője, Babarczy László leköszön. A megüresedő igazgatói posztra a kaposvári önkormányzat pályázatot írt ki, amelyre a társulat bizalmát élvező Znamenák István, a színház vezető rendezője és színésze mellett Korognai Károly, a Szegedi Nemzeti Színház korábbi igazgatója jelentkezett.
Az első forduló eredménytelenül zárult, mert egyik jelentkező sem kapta meg a kinevezéshez szükséges minősített többséget a képviselőtestülettől. Így újabb pályázatot hirdettek, a megbízatás időtartama a korábbi kiírásban szereplő 3 évről 1 évre csökkent. Az újabb fordulóra is Znamenák István és Korognai Károly jelentkezett.
