Megállapodott az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) valamint a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) a filmes szakma elkövetkező négy évre szóló támogatásáról – jelentette be a kultuszminiszter hétfőn. A megállapodás értemében az OKM a területet „négy évre előre kivonta az éves költségvetési huzavonából, alkudozásból”. Hiller István kijelentette: ezzel a filmes szakma – a kultúra szereplői közül elsőként – önigazgatóvá válik, hiszen pontosan tudható, hogy az elkövetkező 4 évben milyen támogatásban részesül.
Az MMK-tól kapott tájékoztatás szerint a már aláírt megállapodás értelmében idén 4, 67 milliárd, 2008-ban 4,98, 2009-ben 5,59, 2010-ben 6,3 milliárd forintos állami forrásra számíthat a közalapítvány. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor az állami kötelezettségvállalás értéke 3 milliárdról 1 milliárdra csökken. (Az állami költségvetés által az MMK részére biztosított támogatás 1992 és 2001 között évente szinte azonos nominálértéken, mintegy 1 milliárd forint körül mozgott, 2002-től ugrásszerűen megnőtt, és 2006-ban elérte a 6, 2 milliárd forintot.)
A filmtörvényhez hasonló mérvű változás az is, hogy többévi előkészítés után az MMK-hoz kerül a magyar filmszakmai vagyon is – jelentette be Hiller István.
Bejött a filmtörvény
Hiller István a filmtörvényről szólva elmondta: az Országgyűlés ellenszavazat és tartózkodás nélkül szavazta azt meg, belpolitikai értelemben az egyik utolsó volt, amely beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Meghozatala és életbe lépése óta a magyar filmes világ és a filmipar is felpezsdült, a növekedés pedig azóta is tart. A miniszter ismertette a filmtörvény életbe lépése és 2006 közötti összesített adatokat. Ezek alapján a közvetlen magyarországi filmgyártási költségek mintegy 24 milliárd forintra emelkedtek, ez a 2004-es összeg háromszorosa.
A filmgyártás minden államilag finanszírozott forintja mellé 2006-ban 1,2-1,4 forintnyi magántőke társult. Az adókedvezményre jogosító támogatási igazolások összesített értéke 2006-ban tovább emelkedett, meghaladta a 3 milliárd forintot, 2004-hez viszonyítva ez is a háromszorosára emelkedett – hangsúlyozta a szakminiszter. Elmondta, hogy miközben a mozilátogatók száma csökkent, a magyar filmek nézőszáma emelkedett. A magyar filmek jegyárbevétele egy év alatt 32 százalékkal emelkedett, a nézők száma pedig 16 százalékkal nőtt.
Az MMK a költségek felét sem állja
Grünwalsky Ferenc, az MMK kuratóriumának elnöke szerint is új fejezetet nyithatnak a magyar filmesek a megállapodással, hiszen eddig a politika beleszólhatott (és időnként bele is szólt) a magyar filmek támogatásába, ezentúl azonban 4 évre kiszámítható lesz az állami forrás. Ez még akkor is jó hír – tette hozzá Grünwalsky – ha reálértékben a kialkudott összeg kevesebb, mint a tavalyi. De, mint mondta, a filmesek realisták, és így is örülnek, hogy az állam rögzítette a támogatás mértékét. A magyar filmek összköltségvetésének eddig is csak a 40-45 százalékát finanszírozta az MMK, a többit egyéb befektetői forrásból teremtették elő a filmkészítők, ezután sem számítanak arra, hogy minden filmet kizárólag az MMK fog finanszírozni.
Nagy lehetőség az is, hogy a filmszakmai vagyon az MMK kezébe kerül – mondta Grünwalsky. Ennek értelmes felhasználásáról már elkezdődtek a szakmai tárgyalások. Így egyelőre nem tudni pontosan, hogy a szintén az MMK-hoz kerülő Uránia Nemzeti Filmszínház működésében milyen változások lesznek, az utóbbi időben ugyanakkor kiderült, hogy a magyar filmnek kialakult egy bázisközönsége, amelyre építhetnek. Erre mindenképp figyelni kell az Uránia mozi műsorának, programjainak szervezésekor.
A filmesek kicsit pofátlanok
Kérdésre válaszolva Grünwalsky Ferenc megerősítette, hogy az MMK-hoz került a Magyar Történelmi Filmalapítvány is, de továbbra is nagyfokú önállóságot fog élvezni mind a filmek elbírálása, mind a finanszírozás terén.
Grünwalsky hozzátette, hogy a folyamatosan változó világunkhoz mindenkinek alkalmazkodni kell, így a kultúra szereplőinek is. „Úgy tűnik, a filmesek a többieknél kicsit pofátlanabbak, és gyorsabban alkalmazkodnak a változásokhoz” – jelentette ki.
