Az óceáni áramlások egyre nagyobb szemétszigetet hoznak össze San Francisco és Hawai között a Csendes-óceánon, amelynek mérete Texas területével vetekszik. A főleg műanyagpalackokból álló sziget a hajókról kidobott és a parton „elejtett” szemétből táplálkozik.
Az űrből is látható
Egy másik „csoda” New Yok város szeméttelepe, amely a kínai nagyfal mellett egyike a világűrből is látható ember alkotta két műtárgynak… A lerakót nem használják, a város parkot létesítene a helyén. A nyolcvanas évekkel tovatűnt fénykorában napi 29 ezer tonna szemetet hordtak ide. A listán puszta méretei miatt is előkelő helyet foglal el: legmagasabb pontja 67 méter, területe kilenc négyzetkilométer.
Mérgező örökség
1983-ban zárták be az indiai Roro hegységben működő azbesztbányát: mintegy 700 ezer tonna veszélyes hulladék maradt hátra. A mérgező anyag lassan fertőzi a közeli rizsföldeket, és világosan kimutatható a közeli falvak lakosságában. Bár mérete alapján jóval elmarad a fenti „csodáktól”, de látványa helyet biztosít számára a listán.
A Füstös hegység
Manilában található a Füstös hegység, amely a Fülöp szigetek fővárosának egyik szemétlerakója: festői nevét a működése alatt eregetett – 1995-ben bezárták – metángázról kapta. A telep egyike a számtalan fülöp-szigeteki szeméttelepnek, ahol összesen 150 ezer ember, nők és gyermekek tengetik életüket a világ legszörnyűbb nyomornegyedében.
Hajótemető: a földi pokol
Minden évben kiöregedett hajók százait küldik Ázsiába, hogy ott hulladékként szétszerljék őket. Az Indiai Alang-i parton mintegy százhatvan futballpálya hosszan sorakoznak a vasszörnyek roncsai. Egy utazó úgy fogalmaz, ez a hely hasonlíthat leginkább a pokolhoz: több mérföldes mocskos partszakasz, partra vonszolt hatalmas hajótestek, égő és füstölgő olaj, tűz mindenütt. Több ezer félmeztelen munkás lánygvágóval és primitív eszközökkel darabolja a hatalmas fémtesteket: sokuknak hiányzik valamely végtagja, és minden napra jut egy haláleset.
Atomtemető
Az Egyesült Államok felderítő kutatásokat kezdett a Yucca-hegységben: ide szállítanák az USA összes radioaktív hulladékát. A mintegy 70 ezer tonna sugárzó anyagot tízezer évre, a hegy gyomrában 300 méter mélyen kellene elzárni, a bádogdobozokat távirányítású vasúti kocsik szállítanák végső helyükre. Ha a tízmilliárd dolláros atomtemető 2017-re elkészül, ez lesz a világ egyetlen csodája, amit élő ember soha nem tekinthet meg…
Kábelégető falu Kínában
Észak-Amerika elektronikai hulladékának jó részét a kelet-kínai lerakó fogadja be. A „szemétcsoda” mintegy 100 ezer ember megélhetését biztosítja: Guiyu utcáin, a környéken és a városon kívüli folyóparton is halmokban áll az elektronikai hulladék, amelyet a munkások kézzel bontanak szét. Egy közeli falu teljes lakossága kábelégetéssel foglalkozik: az így nyert fémet eladják. A környék vizeiben az egészségügyi határérték tíz-százszorosát is meghaladja a nehézfémek aránya.