Élet-Stílus

Megvan Odüsszeusz otthona?

admin
admin

2006. 10. 17. 13:34

Geológiai mélyfúrások segíthetnek abban, hogy bebizonyítsák: Odüsszeusz hazája, Ithaka valójában nem a mai Ithakában lehetett, hanem a görög szigetvilág egy másik pontján, a Kefaloniához tartozó Paliki félszigeten. A hely behatárolása nem érdektelen, hiszen évente turisták ezrei érkeznek a mitológiai helyre.

Bár egyelőre még az sem tisztázott, hogy Homérosz hősei valóban léteztek-e, vagy pusztán a képzelet szülte őket, azért vannak kutatók, akik már annak bizonyítására is tettek kísérletet, hogy melyik sziget is lehetett Odüsszeusz hazája. Talán ez a törekvés is meghozza végül az eredményét, hiszen sokáig Trójáról is úgy gondolták, hogy egy fiktív hely, mígnem Schliemann ma már többé-kevésbé elfogadott módon bebizonyította, hogy az egykori Trója a mai Törökország területén található. Valami hasonlóra készülnek most brit kutatók is.

A mai Ithaka nem az ókori Ithaka

John Underhill, a skót Edinburgh Egyetem professzora ugyanis nem hisz abban, hogy a mai Ithaka azonos lenne a Homérosz által leírt hellyel. Az Odüsszeia adott passzusában Homérosz ugyanis úgy ír a vidékről, hogy az egy széles, lapos táj, a tenger mentén napnyugati irányban elterülve. Csakhogy a mai Ithaka egyáltalán nem napnyugat, éppen fordítva, napkelet felé nyitott, ráadásul dimbes-dombos és tagolt vidék képét mutatja – azaz egyáltalán nem felel meg a Homérosz által leírtaknak.

A Jón szigetvilág egyik legkeletebbre fekvő szigete tehát Underhill véleménye szerint semmi esetre sem lehet az ókori Ithaka. Némi kétely korábban is volt már a kutatókban: „Az antikvitás óta próbálják meghatározni Ithaka pontos helyét, és igen sok jelölt volt már az évszázadok során. A mai Ithaka földrajzi jellemzői azonban tényleg nem felelnek meg a Homérosz által megrajzolt képnek” – erősítette meg James Diggle, a cambridge-i Queens’ College professzora Underhill állítását a BBC News-nak.

Kefalonia a megoldás

De akkor vajon melyik szigetről ír Homérosz? Underhill-ék feltételezése szerint Kefalonia lehetett az ókori Ithaka, Odüsszeusz otthona. Kefalonia legnyugatibb csücske, a Paliki félsziget jellege megfelel a leírásoknak, egyetlen kivétellel: a félszigetet nem öleli körbe a víz. Underhill geológusok és régészek bevonásával azonban olyan feltételezésekbe bocsátkozott, amely szerint nem volt ez mindig így. Azt sejtik ugyanis, hogy az a földszoros, amely a mai Paliki-félszigetet Kefalonia többi részével összeköti, egykoron nem létezett. Valaha tenger boríthatta, amely körbevette az egész Paliki-szigetet.

Hogy mitől vált mégis félszigetté az egykori sziget, arra is van magyarázata a tudósoknak: a földrengések következtében leomló kövek miatt. A legutóbbi földrengés is jól mutatta, ha megmozdul a föld, az mekkora változásokat tud okozni a felszínen is. Az 1953-as földrengés mértékét és hatását vizsgálva, valamint korábbi rengésekről készült feljegyzéseket tanulmányozva talán nem alaptalanul feltételezik a kutatók, hogy az egykori sziget a földrengéseknek köszönhetően vált mára félszigetté.

Mélyfúrások következnek

Ehhez azonban mélyfúrásokat kell elvégezni a földszorosban. Ha a feltételezések helyesek, akkor 100 méteres mélységben laza kőzet és törmelékréteget kell találniuk a tudósoknak. „Ha kemény kőre bukkanunk ebben a mélységben, akkor el kell vetnünk az elméletünket” – nyilatkozta Underhill. Amennyiben azonban lazább rétegere bukkannak, úgy eltökéltek a további fúrási munkálatokban.

Ebben az esetben újabb fúrások következnek, radarral vizsgálják meg a terepet, és radiokarbonos vizsgálatoknak is alávetik a felszínre kerülő kőzeteket. „Azt nem tudjuk bebizonyítani, hogy Odüsszeusz története igaz-e, de azt igen, hogy Homérosz létező vidékről írt-e vagy sem” – mondja Underhill.

A Paliki félsziget nem először merül fel, mint az ókori Ithaka megfelelője. Az ókor egyik legnagyobb földrajztudósa, Strabon is a hasonlóképpen ír, de tavaly szeptemberben egy amatőr régész is Kefalonia ezen csücske mellett érvelt. Robert Bittlestone tavaly megjelent könyvében 26 olyan azonosságot sorol fel, amelyre alapozva állítja, hogy az ókori Ithaka a mai Kefalonia szigetén lehetett. Munkáját kiemelt figyelemmel kísérte a görög kultuszminisztérium is, sőt, támogatta is azt, amiként a mostani kutatások professzorai is bátorították Bittlestone-t.

Persze kétkedők ez esetben is akadnak: Sarantis Symeonoglou, az amerikai Washington Egyetem professzora hosszú éveket töltött el Ithaka helyének meghatározásával, és állítja: az ókori Ithaka azonos a mai Ithakával. „Hosszabb ideig ástam a környéken mint bárki más, és 1984 óta számomra egyértelmű: az ókori Ithaka azonos a mai Ithakával” – nyilatkozta szintén a BBC News-nak Symeonoglou.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.