Élet-Stílus

Hajógyári sziget: ellentmondó álláspontok

admin
admin

2006. 09. 08. 12:27

Szeptember 10-én az óbudaiak népszavazáson dönthetnek arról, hogy támogatják-e a Hajógyári sziget egy részének a kerület szabályozási terve alapján történő beépítését. Civil szervezetek tiltakoznak: ha a nemek győznek, nem indulhat meg az építkezés, és újra lehet gondolni az egész tervet - vélik.

Óbuda-Békásmegyer önkormányzatának 2003. szeptemberében nem sikerült elérnie, hogy az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt., az új, mértéktartóbb fejlesztést biztosító szabályozás elkészültéig halassza el a volt hajógyári terület már megkezdett privatizációját, így a Hajógyári Sziget Vagyonkezelő Kft tulajdonrésze magánkézbe került. Ezzel egy időben az önkormányzat változtatási tilalmat rendel el a hajógyári területre, mely 2006. szeptember 24-én hatályát veszti az Építési Törvény idevonatkozó rendelkezései értelmében – olvasható Óbuda honlapján.

Az önkormányzat támogatja

A 32 hektáros terület új tulajdonosa, az Álom Sziget Kft. a területen az idegenforgalomhoz kapcsolódó projektet tervez. A kerületnek sikerült megállapodni a kft-vel a beruházói elképzelések mérsékléséről. Ilyen például a kezdeti 10 ezer férőhelyes konferenciaközpont elképzelés 3500 férőhelyben került maximálásra, és az építeni kívánt nagyságrend is a felére csökkent – áll a dokumentumban.

Sipos Gábor, a harmadik kerület főépítésze a FigyelőNet kérdésére elmondta: a sziget 118 hektáros területéből a déli 32 hektárt privatizálták. Azt a területet, ahol a római kori helytartói palota romjai, és a régi hajógyár épületei helyezkednek el: a gyár révén itt 150 évig ipari tevékenység folyt. A szeptember 10-i szavazás tétje, hogy a beépítésnél a III. kerület által jóváhagyott, de még nem hatályos szabályozási terve alapján szigorúbb beépítési szabályok és alacsonyabb beépítési mutatók, vagy – a nem szavazatok többsége esetén – az intenzívebb beépítést lehetővé tevő Óbuda-Békásmegyer Városrendezési és Építési Szabályzatában szereplő paraméterek mellett kevésbé szabályozott építési előírások lépnek életbe.

Civilek más véleményen

Az Élőlánc Magyarországért Egyesület honlapján arra buzdítja a kerületi polgárokat, hogy nemmel szavazzanak, ez esetben ugyanis a beépítést Óbuda Kerületi Szabályozási Terv (KSZT) nem lép életbe, újat kell terveztetni, és az Álom Sziget megvalósítása ez esetben nem indulhat meg. Ha a szavazók elutasítják a tervet, akkor az Építési törvény alapján csak olyan építési munkálatok végezhetők, amelyek illeszkednek a meglévő környezethez – állítja az egyesület. Olyan jogszabályokat is alkalmazni kell ez esetben, amelyek új épületek emelését nem teszik lehetővé, hatályos KSZT hiányában – olvasható az Élőlánc felhívásában.

A civil szervezet úgy látja, hogy az „Álomsziget” óriásberuházás a volt hajógyári területen egy magánvárost, szórakozónegyedet építene az idelátogató külföldi és hazai felső tízezernek. Ennek áldozatul eshet a terület szinte teljes faállománya és a közel kétezer éves római emlékeink. A megnövekvő autóforgalom, a Sziget-fesztivál személyforgalmához mérhető napi jövés-menés pedig a dugókat tenné még elviselhetetlenebbé.

Zöld szempontból a terv „közömbös”

A kerület szabályozási terve 254 ezer négyzetmétert, kedvezményekkel – 15 milliárd forint nagyságrendű közérdekű közlekedés és közterület fejlesztés után – 346 ezer négyzetmétert enged beépíteni szigorú feltételrendszer teljesülése esetén, amelyet a főváros és a kerület között megkötött településrendezési szerződésben is rögzítettek. Az általános városrendezési szabályok intenzívebb beépítést engedélyeznek: 376 ezer, kedvezményekkel együtt 426 ezer négyzetmétert lehetne beépíteni, és ebben az esetben a szükséges közlekedésfejlesztések sem valósulnának meg – mondta a főépítész.


A Levegő Munkacsoporttal és a Védegylettel folytatott egyeztetések eredményeként az önkormányzat környezeti hatástanulmányt készíttetett a ÖKO Rt-vel a szakmai egyeztetéseken konszenzussal elkészített tervről. A közel 150 oldalas tanulmány összegző megállapítása szerint a terv fenntarthatósági szempontból közömbös, az előnyök kiegyenlítik a hátrányokat. A jelenlegi fővárosi fejlesztési tendenciák ismeretében még ez is előnyösnek mondható – idézte a tanulmányt Sipos.


A Sziget maradhat a szigeten

A zöld szervezetek állítása ellenére a beépített területen nem épülhet lakás célú ingatlan. A jelentős zöldfelületű intézményi övezetben többek között az idegenforgalomhoz kapcsolódó irodákat, szálláshely-szolgáltató épületeket, vendéglátás épületeit, művelődési- és sportintézményeket, konferenciaközpontot építenének – fogalmazott Sipos. A főváros és a Sziget Fesztivál szervezőivel kötött megállapodás szerint a fesztivál zavartalanul működhet tovább, azt a tervezett beruházás nem fogja gátolni – tette hozzá.

A kerület terve szerint rendezettebb állapotban, érintetlenül megmarad a sziget parkja, a Május 9. park. A szigeten található Hadriánus palota római kori romjait tartalmazó területet az új szabályozási terv kiveszi az építési övezetből, emellett az építkezés előtt széleskörű régészeti feltárást kell a beruházónak végeznie. A beépítés után a volt hajógyári terület több mint 50 százaléka zöldterület maradna, ami egy kertvárosias lakóterületi övezetben előírt zöldterületi aránnyal azonos – mondta Sipos Gábor.

A Védegylet újragondolná

A Védegylet szerint a főváros zöldterületi helyzete katasztrofális, ezért Budapest mindinkább töredezett zöldterületi hálózatából minden egyes négyzetméter beépítését súlyos felelőtlenségnek tartják – olvasható a szervezet honlapján. A Hajógyári-sziget déli végén, az egykori hajógyár és az ahhoz kapcsolódó telekrészek területén tervezett beruházás a kulturális örökség védelmét illetően is súlyos aggályokat vet fel – teszik hozzá.

Több ponton törvénybe ütközőnek látják a Hadrianus-palota területének – állításuk szerinti – magánosítását, a kérdéses terület „vélelmezhetően áron aluli” értékesítését, amelyre az Állami Számvevőszék „vizsgálata is rámutatott”. Véleményük szerint ideális megoldás a terület magánosításának és fejlesztésének teljes újragondolása lenne. A jelen helyzetben a Védegylet olyan garanciális elemek beépítését javasolja a KSZT-be amelyek biztosítják, hogy a környezetterhelés, a környezeti kockázatok csökkenthetők, az okozott károk pedig minél nagyobb mértékben kompenzálhatók legyenek.

Nyomozás is indult

A Hadrianus palota romjait rejtő föld eladása miatt hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt folytat nyomozást a Fővárosi Főügyészség – írja a Figyelő. A terület adásvételi szerződésében rögzítették, hogy a római kori palota maradványait rejtő négyhektáros – egymilliárd forint értékű – területet az állam öt évig megvásárolhatja.

Az opciós, azaz a visszavásárlási feltételhez kötött szerződés kikötéseit végül mind a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, mind a műemlékvédelmi hatóság elfogadta – mondta a lapnak Buzinkay Tamás, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt. ügyvezető igazgatója. „Az ÁPV Zrt.-nek nem feladata, hogy megszabja, milyen funkciókat lehet egy privatizált területen megvalósítani” – magyarázza az igazgató. Buzinkay meggyőződése szerint a nyomozás semmiféle törvénytelenséget nem fog feltárni, mert a „magánosítás minden tekintetben szabályos volt”.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Megszólalt Havas Henrik

Miniature figures near Bitcoin physical coin. Futures on Bitcoins increased by more than 20% after their American debut on the Chicago Cboe Futures Exchange.  (Photo by Manuel Romano/NurPhoto)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.