A Verespatak történelmi részén álló kulturális és épített örökség megóvásának menedzsmenttervét a bukaresti Opus Srl. cég készítette el. A cég szakemberei, Virgil Apostol és Stefan Balici műépítészek azt állítják: az elkészített környezeti hatástanulmányba szakvéleményükből csak egyes részleteket emeltek be.
Az Opus által készített dokumentáció legfontosabb konklúziói hiányoznak, illetve csak részlegesen vannak jelen a környezeti hatástanulmányban. Következtetéseik másik része szerepel ugyan az anyagban, de az eredetitől eltérő kontextusban, ami a két szakértő számára szintén elfogadhatatlan.
A bukaresti szakértők ezek után nem vállalják a hatástanulmány következtetéseit. A közelmúltban szervezett nyilvános fórumokon a szakemberek és a közönség tulajdonképpen hamis dokumentumot vitatott meg, ami az egész bányaterv jóváhagyásának procedúráját, jogszerűségét kérdőjelezi meg.
A minisztérium nem reagál
Virgil Apostol a Népszabadságnak elmondta: álláspontjukról augusztus 12-én levélben tájékoztatták Sulfina Barbu környezetvédelmi minisztert, aki megkeresésükre tegnapig nem válaszolt. A két szakértő levelében leszögezte, hogy az Opus nem vállalja a Verespatak történelmi részében található kulturális örökség megóvására vonatkozó következtetéseket, úgy, ahogyan azok a környezeti hatástanulmányban szerepelnek, és ennek hivatalos bejelentését szakmai kötelességüknek tekintették.
„Szerkesztési normákra” hivatkoznak
Johanna Fritz-Csokany, a beruházó Rosia Montana Gold Corporation szóvivője a Népszabadságnak elmondta: a kulturális örökség menedzsmentjére vonatkozó fejezetek elkészítésére cége a bukaresti Román Nemzeti Történelmi Múzeummal (RNTM) kötött szerződést. A múzeum alvállalkozóként bízta meg többek között az Opust a szóban forgó jelentés elkészítésére, majd a szakvéleményekből az RNTM állított össze egy egységes dokumentációt. Mivel ennek meg kellett felelnie a minisztérium által támasztott „szerkesztési normáknak” és más követelményeknek, az egyes résztanulmányokat ezeknek megfelelően dolgozták össze és szerkesztették.
Független román szakértő szerint furcsa, hogy a „szerkesztés” során kizárólag azok a következtetések maradtak meg a szakjelentésben, amelyek az RMGC számára előnyösek, és olyanok kerültek ki belőle, amelyek az aranybányaterv valóra váltására nézve hátrányosak.