Élet-Stílus

Elindult az operafesztivál Miskolcon

admin
admin

2006. 06. 16. 07:00

Lovasok, gólyalábasok, zenészek és operajelmezekbe bújt színészek felvonulásával kezdődött meg csütörtökön a borsodi megyeszékhelyen a nemzetközi operafesztivál, amely idén a "Bartók + Verismo" címet kapta. A rendezvény a kezdőktől a megszállottakig mindenkinek kínál látni- hallgatnivalót.

A miskolci Nagyszínház

A műemléki Nagyszínház Magyarország egyik legpatinásabb, leggyönyörűbb színházterme, a Miskolci Nemzeti Színház legnagyobb játszóhelye. Nézőtere 700 férőhelyes. Színpada a legmodernebb technikával működik, dupla forgószínpadát billenteni is lehet. A Nagyszínház a klasszikus, népszerű, elsősorban zenés remekművek otthona. Itt mennek az opera, musical, operett és balett-előadások, illetve a nagy látványosságot igénylő és nagyon népszerű prózai darabok. A Nagyszínház atmoszférája egyesíti magában az európai nagyvárosok nemzeti színházi, operaházi és operett színházi légkörét.

A felvonulók a miskolci Városház térről az új Szinva-teraszra vonultak, ahol Bátor Tamás, a fesztivál igazgatója nyitotta meg az eseménysorozatot. A nyitókoncert dallamai a hagyományok szerint a Miskolci Nemzeti Színházban csendültek fel.

Az operaünnepet a Magyar Állami Operaház vezetésével megbízott, majd a napokban leváltott Hegyi Árpád Jutocsa, Müller Péter Sziámi, és Keselyák Gergely trió hozta létre és vitte sikerre 2001-ben. Az esemény „Bartók + … Operafesztivál” néven is ismert, mert minden évben Bartókon kívül egy másik zeneszerzőt is a központba állít. Ez mostanában már változóban van, 2005-ben már három zeneszerző – Rossini, Bellini és Donizetti – műveit mutatták be. Idén pedig a pluszt egy irányzat, a verizmus jelenti. A korszak az olasz vero (igaz) szóból kapta nevét. A Verdi után a XIX. és a XX. század fordulóján jelentkező, valósághű ábrázolásra törekvő művészek – Alfano, Cilea, Giordano, Leoncavallo, Mascagni és Puccini – operáit a magyar opera csillagai mellett orosz, szerb, cseh, román, és szlovák művészek tolmácsolásában hallhatja a közönség.

Az eseménysorozat összesen 13 operaelőadást, három balettet, 22 koncertet és 16 egyéb előadást foglal magába. Bár a rendezvény idén három nappal rövidebb lesz, mint tavaly, mégis tízzel több, azaz 57 programmal várja a közönséget. A tavalyi fesztiválra 90 ezren voltak kíváncsiak, idén több látogatót várnak a szervezők.

Carmen a kezdőknek

A szervezők a kezdőknek szóló ajánlatában az első számú Bizet Carmenje. A verizmus előfutárának tartott operában Mariana Tarasova, BorisTrajanov és Kiss B.Attila éneklik a főbb szerepeket (Miskolci Nemzeti Színház). Ugyancsak a műfajjal ismerkedőknek ajánlják Mascagni Parasztbecsületét és Leoncavallo Bajazzók című operáit Zefirelli rendezésének, díszlet- és jelmezterveinek az adaptációjában (Bukaresti Nemzeti Operaház). Puccini Toscáját nemzetközi szereposztásban tekinthetik meg; a címszereplő Sümegi Eszter partnerei Ki Chun Park, Alexandru Agache és Gregor József (a debreceni Csokonai Színház és a Miskolci Operafesztivál Kht. koprodukciója).

La Boheme a rajongóknak

A rajongóknak a Magyarországon ritkán játszott műveket tűzték műsorra. Ilyen Giordano Fedora című operája, amit 1902-ben mutatták be Magyarországon, azóta nem játszották. A koncertszerű előadásban hallható kalandos szerelmi történet címszerepét a világhírű szoprán, Marton Éva énekli, partnerei – többek között – Giuseppe Giacomini, Sáfár Orsolya, Kálmán Péter(a Magyar Állami Operaház zenekarát és énekkarát Joseph Rescigno vezényli).

Különlegességnek számít, hogy Henry Murger egykori bestselleréből Puccini (1896) mellett Leoncavallo is operát írt (1897), még a címük is megegyezik: La Boheme. A budapesti Operaház már 1897-ben műsorra tűzte Bohémek címen, ám azóta nem játszották magyar zenés színházak. (Prágai Állami Operaház)

Giordano patetikus alkotása, a francia forradalom tragikus sorsú hőséről szóló André Chenier is a méltatlanul keveset játszott verista művek sorába tartozik. (Szlovák Nemzeti Színház)

Szibéria a megszállottaknak

Az igazi operaínyencségeket mindemellett az ősbemutatók jelentik. Magyarországon még soha nem játszott két mű olasz szerzője orosz témát állított színpadra. Giordano operájának a címe Szibéria. Hősnője az egzotikus szépségű, jómódban élő kurtizán önként követi szibériai száműzetésbe szerelmét. (Moszkvai Helikon Színház)

Alfano operája, a Feltámadás Tolsztoj-regény nyomán született, amelyben a száműzetésbe kényszerített Katyusát a lelkiismeretétől gyötört Dimitrij követi, vállalva a cserbenhagyott lánnyal a közös sorsot. (Szerb Nemzeti Színház)

A harmadik mű ugyan nem magyarországi ősbemutató (1934-ben az Operaházban játszották), de mindenképpen nagyon ritkán hallható zenei csemege: Cilea operájának címe Adriana Lecouvreur. A fesztivál Fele-zene című sorozatban prózai és zenei betétekkel elevenedik meg a szép színésznő története.

Bartók-operák a névadó tiszteletére

A Bartók-évforduló jegyében természetesen a fesztivál névadója sem maradhat ki. A kékszakállú herceg vára című operát a Miskolci Nemzeti Színházban Palerdi András, Meláth Andrea énekli (Weimari Német Nemzeti Színház és az Operafesztivál koprodukciója). Az aggteleki cseppkőbarlangban Brecz Gábor és Német Judit énekesek és a Danubia Szimfonikus Zenekar előadását M. Tóth Géza animációja “kíséri”. A Bartók-opera filmváltozatát is bemutatjuk – rendező Silló Sándor, zenei vezető, karmester Selmeczi György. A kaposvári Csiky Gergely Színház előadásában pedig a Lengyel Menyhért féle librettó alapján készült prózai változatot láthatjuk.

A csodálatos mandarint a Szegedi Kortárs Balett adja elő Juronics Tamás koreográfiájával. Novák Ferenc táncművét a Honvéd Táncszínház adja elő. A Bartók útjain című produkció a zeneszerző gyűjtőútjainak legszebb darabjait mutatja be a hozzájuk illő táncokkal, és egy-egy Bartók-mű tételét eleveníti meg költői tánckompozíciók révén.

Irigy Hónaljmirigy a népnek

Az opera mellett könnyebb műfajok is szerepet kapnak a rendezvényen. Különleges alkalom a hazájában ritkán hallható roma származású dzsesszhegedűs, Roby Lakatos koncertje. A világhírű Snétberger Ferenc triójának koncertjén a cigány dallamvilág, a spanyol flamenco, a klasszikus zene és a dzsessz elemei vegyülnek. Illényi Katica az ének, a hegedű és a tánc ötvözőjeként egyedülálló műfajt teremtett, a fesztiválon a Bolyki Brothers együttessel lép fel. A Rajkó Együttes a zene- és táncművészet végtelen sokszínűségét világszínvonalon “hirdető” társulata, a budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekarral együtt hallható. A legszélesebb közönség pedig az Irigy Hónaljmirigy nyerheti majd meg.

Háry János a gyerekeknek

A nyári fesztivál nem hagyja ki a gyerekeket sem. Kodály Zoltán dalművébe, a Háry Jánosba avatja be ifjú hallgatóit mesedélutánján Halász Judit. A Verizmus gyerekszemmel két műfajtörténeti kalandozásra, a verizmus egy-egy jelentős művének a megismerésére hívja a fiatalokat. Kubik Anna a verista operák előfutáraként számon tartott Carmen történetét meséli el, Bánffy György pedig a verizmus egyik “csúcsaként” emlegetett Bajazzók című Leoncavallo-opera világába kalauzolja az érdeklődőket.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.