Kétséges gazdasági hatások
Néhány hónapja még alig látott napvilágot olyan gazdasági elemzés, amely ne remélte volna a világbajnokságtól a német konjunktúra fellendülését. Előzetes brit szakértői vélemények szerint az eseménysorozat – a fogyasztás élénkülésén keresztül – 0,3 százalékponttal javíthat az idei német GDP-növekedési adaton. Szükség is lenne erre, mivel az első negyedévi gyarapodás elmaradt a várakozásoktól, mindössze 0,4 százalékkal haladta meg 2005 utolsó három hónapjáét. A német Postbank elemzése viszont azt remélte, hogy 9 és 10 milliárd euró között lesz a pótlólagos impulzus – 6 milliárd az infrastrukturális építkezések beruházásaiból, 2-3 a németek megugró fogyasztásaiból, 1 milliárd pedig a külföldiek költekezéséből.
A német boltosok nem feltétlenül derűlátók. Bár engedélyezték számukra a hosszabb – a meccsek utánig tartó, illetve vasárnapi – nyitva tartást, az előzetes várakozás szerint a turisták miatt megugró fogyasztást azonban kioltja az, hogy a németek épphogy leugranak majd a meccsek után, összerámolni valami reggelinek valót. Ráadásul a futballhuligánoktól is tartanak.
Nem túl bizakodó a DIW gazdaságkutató intézet májusi tanulmánya sem, amely szerint alig lesznek érzékelhető konjunkturális hatások. A vb-hez kapcsolódó beruházások e dokumentum szerint népgazdasági szinten érzékelhetetlenek, a külföldiektől sem lehet sokat remélni, ráadásul a beutazó turizmus a GDP-nek csupán 3 százalékát adja. A németeket a vb leginkább új tévékészülékek vásárlására sarkallja majd, ezen kiadásaikat azonban máshol megspórolják.
Bánatosabb lesz majd, aki miután akár több száz eurót is kifizetett a jegyéért, Pepsit akarna inni a mérkőzések szünetében, majd Visa kártyával próbálna fizetni. Ő ugyanis Coca-Colát kap és MasterCardot – vagy készpénzt, netán előrefizetett csipkártyát – kérnek tőle.
Szigorú szabályozás
Mindebből legalább két dologra lehet következtetni. Az egyik az, hogy a szponzorok valamit szeretnének látni a pénzükért, és a legkevésbé sem riválisaik becsempészett hirdetéseit a televíziók képernyőjén. A másik pedig, hogy a nemzetközi futballszövetség vezetőinek van mit a (jelen esetben) kólába aprítaniuk.
Mindkét feltételezés igaz. A FIFA még a stadionok környékéről is száműzte a tizenötök konkurenciáját, olyannyira, hogy az amerikai Nike frankfurti központja tetején sem használhatja jól ismert emblémáját. Sértené a közeli arénában reklámozó Adidas jogait. A FIFA szőrszálhasogató módon diktál még a kiválasztottaknak is. Megszabja, hogy maximálisan mekkora standot állíthatnak fel a szponzorok a stadionok előtt (tízszer tíz méterest), és mennyi szóróanyagot oszthatnak szét mérkőzésenként (legfeljebb ezer darabot.) De nemcsak a helyszíneken, hanem szerte a világon is éberen ügyel kereskedelmi és értékesítési jogaira a futball-cerberus. Németországban már több per lett a „WM 2006” (az idei vb német rövidítése) meg a hivatalos logó engedély nélküli használatából, sőt, a stuttgarti bíróság a „Fussball 2006”-ot is védett emblémává nyilvánította.
Ezzel szemben Dénes Ferenc sportközgazdász arra az összefüggésre hívja fel a figyelmet, hogy amíg mondjuk egy Rooney nevével ellátott mez a manchesteri stadionban úgy 7 ezer forintba kerül, viszont a balatonboglári búcsúban, igaz, gyengébb minőségben, de ezerért is megkapható, addig a hazai sport gazdasági megerősödésében sem lehet nagyon bízni. „Nem véletlen, hogy a 2012-es Eb-pályázatunk kiemelten fontos része, hogy akár diktatórikus eszközökkel is biztosítsuk a merchandising jogok védettségét” – hívja fel a figyelmet Dénes. Nagy-Britanniában egyébként már most keresztülvertek egy törvényt, amely nem-szponzorok számára tiltja a 2012-es olimpiával kapcsolatos vizuális elemek és kifejezések használatát. Ez nem csak az öt karikát takarja, de bizonyos kontextusban a „summer” (nyári) vagy a „London” szavakat is.
A nemzetközi futballszövetség mindenesetre egyre jobban él a kínálkozó lehetőségeivel. Joseph S. (Sepp) Blatter FIFA-elnök folyamatosan terebélyesedő birodalmat irányít az új, májusban 130 millió eurós ráfordítás nyomán átadott zürichi főhadiszállásról, amely minden világkonszernnek a becsületére válna. De hát az ENSZ-nek is csak 191 tagja van, a FIFA-nak viszont 207. A nemzetközi labdarúgó szervezet pedig a nyolcvanas évek közepe óta megállíthatatlanul gyarapszik. Akkor nyitotta meg Blatter elődje, a brazil Joao Havelange az utat a reklám és a közvetítése jogdíjak értékesítése előtt. „Megfelelő pillanatban éreztek rá arra, hogy a futball több mint sport” – méltatja érdemeiket Dénes Ferenc. Színre lépett Horst Dassler, a legendás Adidas-alapító Adi Dassler fia, a bevételi oldalon megjelentek a Coca-Cola első dollár-tízmilliós hozzájárulásai. A 2004-es (a rendelkezésre álló legfrissebb) pénzügyi adatok szerint két éve a FIFA 479 millió dollárból gazdálkodott, a bevételek 102 millió euróval haladták meg a kiadásokat. A pénzek 90 százaléka a négyévente megrendezett foci-világbajnoksághoz kapcsolódik. Több évre elosztva, közel 1 milliárd eurót hozott a konyhára a németországi televíziós jogok értékesítése, további 700 milliót a marketingjogok, a licencbevételek. A 70 éves Blatternek, aki 1998 óta sokak által megkérdőjelezetten, diktatórikusan és pénzügyileg nehezen átláthatóan irányítja a szervezetet, kevéssé kell attól tartania, hogy jövőre nem választják újjá. Tavaly szépen megemelték a végrehajtó bizottság tagjainak apanázsát, így azután kevésbé szúr szemet az elnök 1,5 millió eurósra becsült éves jövedelme is.
Húsosfazék
Éppen ez lehet a FIFA és elnöke szemkápráztató felemelkedésének egyik titka: nemcsak zsebre tesz, de ki is oszt. Úgy a nemzetközi futballélet, mint a szekérre felkapaszkodó kis és óriáscégek gyarapodása érdekében. Azok a vállalkozások, amelyek a június 9-én kezdődő világbajnokság húsosfazekának közelébe juthattak, sajtóhírek szerint összességében 2,5 milliárd euró forgalomra számítanak. A Hyundainak kiemelten magas összegbe, mintegy 50 millió euróba került csak a hivatalos partneri cím megszerzése a német márkák orra előtt. Ám a koreai gyártónak, amely már az előző, japán-dél-koreai vb – majd pedig a portugáliai Eb és az athéni olimpia – szállítója is volt, alighanem most is megéri majd: négy éve a hazai világbajnokság eredményeként mindenesetre 30 százalékkal növelte eladásait világszerte. (Nagy szüksége is van a társaságnak arra, hogy újra lendületbe jöjjön, hiszen a szponzori szerződést aláíró elnök, Mong Koo Chung a díszpáholy helyett jelenleg börtönben ül, mintegy 107 millió eurós sikkasztással vádolva.)
Goleo. Forgalmazási jogáért 28 millió eurót fizettek.
Több millió futballmez, cipő, sapka, labda, és tengernyi sör – ezen termékek forgalmazói már röviddel a döntő után megcsinálják a kasszazárást. A legnyilvánvalóbb üzleti hasznot minden bizonnyal a sportcikkgyártók mutatják majd ki. Közülük is a bevételi rekordot nagy valószínűséggel a partneri státust is élvező Adidas fogja elkönyvelni, amelynek a jelenléte meghatározó lesz német földön. Hat csapat, köztük persze mindenekelőtt a németek élvezik a támogatását. Berlinben felépítették saját, 40 ezer négyzetméteres stadionjukat. A World of Football számtalan rendezvénnyel, óriáskivetítőkkel csábítja a közönséget, naponta 70 ezer látogatóra számítanak. A müncheni repülőtér kétszer kétsávos útja felett átívelő óriásreklám-felület, amely Oliver Kahn német válogatott kapus parádés robinzonádját formázza, ugyancsak az Adidas jelenlétét hangsúlyozza. A hírek szerint egyedül erre a célra 2 millió eurót áldoztak. Mindezért a társaságnál összesen 1,2 milliárd eurós forgalommal számolnak, kizárólag a világbajnoksághoz kapcsolódó eladásokból. A kalkuláció valóra válását segítheti, hogy a „Teamgeist”, azaz „csapatszellem” nevet viselő hivatalos vb-labda 10 milliós eladási prognózisát a napokban 15 millióra módosították, és ha nyer a német válogatott, egyedül az ő mezükből 500 ezer darab eladására van esély.
Növekvő csalódást okoz a FIFA a nagy európai futballkluboknak, amelyek a nemzeti válogatottakba és a nagy tornákra ingyen kötelesek rendelkezésre bocsátani jól fizetett sztárjaikat. A G-14, a sztárcsapatok érdekközössége egyre hangosabban ismételgeti, hogy részesedni szeretnének a FIFA-tortából. Blatter egyelőre kemény: „Ha háborút akarnak, megkaphatják!” – hangoztatja. Sportági szakértők a csatákra való felkészülés részének tudják be, hogy a FIFA és az UEFA (az európai futballszövetség), amelyek eddig nem nagyon foglalkoztak az Európai Unióval, erőteljes lobbiba kezdtek az utóbbi időben, kihasználva a brüsszeli bürokratáknak a nagy klubokkal szembeni ösztönös ellenszenvét. Kemény ütközetek várhatók. „A szervezeti erő a FIFA-nál van, de a tényleges gazdasági erő a csapatoknál” – vázolja fel a tájképet a csata előtt Dénes Ferenc. A Deloitte könyvvizsgáló legfrissebb tanulmánya szerint az öt legnagyobb európai liga (az angol, a német, a spanyol, az olasz és a francia) generálta a teljes európai labdarúgópiac 11,6 milliárd eurós bevételének 54 százalékát. A további növekedés korlátját viszont az ugyancsak gyorsan gyarapodó bürokratikus futballszervezetekben látják.
Pedig elvben a futball-világbajnokság, az olimpiához hasonlóan, éppen hogy a nemzetközi közösség nagy ünnepe. Na de ki beszél itt fociról?
