“Magyarország, akkor lehet a globalizáció nyertese, ha három terület fejlesztését képes megoldani. Rendbe teszi az infrastruktúrát, azaz kiépíti az utakat, a repülőtereket és a telekommunikációt, az oktatás révén olyan fiatalokat képez, akik bárhol elhelyezkedhetnek a globalizációs térben, és kormánya rendezett makrogazdasági viszonyokat teremt” – mondta Friedman a konferencián.
Friedman a “lapos Föld”-ön az esélyek kiegyenlítődését, a világ egyre több pontjáról származó egyre több ember egyre több dologhoz való hozzáférését és együttműködését érti. A lapos Föld nem a teljes egységesülést jelenti, hanem egy olyan közös platformot, ahonnan mindenki azonos esélyekkel indulhat céljai eléréséhez.
“Ezt a platformot persze ugyanakkor egyformán fel tudják használni majd saját céljaikra a jók, a rosszak, a feltalálók és terroristák, bűnözők és cégtulajdonosok, nacionalisták és kozmopoliták is” – mutatott rá. A növekvő globális gazdaságban nem csak több a vevő és az eladó, hanem egyre több az új irányokat és munkahelyeket teremtő újítás. A szerző példaként az internetes keresőprogramokat említette, amelyekre tíz éve még senki sem gondolt volna.
A könyvben felvetett példára utalva elmondta: ha a könyvelés rutin-részét az amerikai cégek kihelyezik például az olcsó bérű Indiába, akkor a rutinmunka alól felszabaduló könyvelőik új pénzügyi stratégiákat kidolgozó pénzügyi menedzserré léphetnének elő. A korábbi pénzügyi menedzserek pedig szintén magasabb hozzáadott értéket hordozó tevékenységet végezhetnének.
Az államok persze lemondhatnak a más államok által nyújtott olcsóbb szolgáltatásokról, ezért viszont nagyon nagy árat kellene fizetniük – indokolta, miért tartja valószínűnek, hogy a nacionalizmus szerepe mérséklődik. Amerika olajfüggőségének csökkentéséről szólva elmondta: ez azért is hasznos lenne, mert az olajexportáló országok fejlődését gátolja a kizárólag az olajkitermelésre épülő gazdaság. Olajra még hosszú ideig szükség lesz, ára azonban csökkenni fog, így az olajexportáló országok rá lesznek utalva, hogy a technológia más területein fejlődjenek.
“Ez közvetve az állam és a társadalom más területeinek fejlődését is magával hozza majd. Talán az iszlám fundamentalizmus oka is az a zártság, amelyben jelenleg élnek” – fűzte hozzá.
Az írásával kapcsolatos kritikákról elmondta: nem bánja, ha új marxistának nevezik, ugyanakkor úgy véli, hogy azok, akik a nacionalizmus és a kultúra jelentőségét hangsúlyozzák, alábecsülik a technológia szerepét.
A könyve magyarországi megjelenése kapcsán Budapestre érkezett szerző szombaton részt vesz a Közép-európai Egyetemen (CEU) rendezett “Valóban lapos a Föld?” című konferencián. A jeles magyarországi és külföldi részvevőkkel zajló tanácskozás és vitanap témája a globalizáció és annak hatása lesz.
