A digitális technológia terén Közép- és Kelet-Európa továbbra is éles kontrasztokkal jellemezhető régió, egyik oldalon az új EU-tagok által vezetett gyorsan fejlődő „első osztállyal”, másik oldalon a komoly lemaradással küszködő „másodosztály” tagjaival – ezeket a Független Államok Közösségének (FÁK) országai alkotják.
A digitális technológia használatán alapuló megosztottság egyre nagyobb a két csoport között: 41 helyezés választja el egymástól a legjobban álló Észtországot (27.), illetve a regionális és globális rangsorban leggyengébben teljesítő Azerbajdzsánt (68.), ráadásul a különbség tovább nő.
Egyfajta régión belüli digitális verseny is kezd kibontakozni, ahogy az olyan közép-európai országok, mint Csehország és Magyarország a szoftverfejlesztés kiszervezésének, a telefonos vevőszolgálati központok és a technológia átadásán alapuló szerződéses termeltetés célterületeiként vesztettek valamit előnyükből a tőlük keletebbre fekvő szomszédaik, nevezetesen Bulgária és Románia javára, ahol a fejlesztést végző és a többi kvalifikált munkaerő még mindig könnyen elérhető jóval az EU átlag alatti bérekkel.
Széles sáv, kezd belehúzni Magyarországon
A nagysebességű Internet-szolgáltatások igénybevétele lendületet vett Magyarországon. Az aszimmetrikus digitális előfizetői vonal (ADSL) csatlakozások száma 2005 végére közel 413.000 volt, ami az országos távközlési felügyelet szerint 60 százalékos növekedést jelent az év elei bázishoz képest. A Pyramid Research kutatóintézet várakozása szerint a széles sáv használatának elterjedése – mely az xDSL mellett ugyancsak magába foglalja a kábeles modemeket és a vezeték nélküli előfizetéseket – 2006 végére megközelíti a 15 százalékosos küszöböt Magyarországon, ami a régión belül az egyik legmagasabb érték.
Ahogy a szélessávú Internet-használat egyre lendületesebben bővül, a mobiltelefon-előfizetések száma pedig tovább gyarapodik (az elterjedtség már 90 százalék felett jár és még mindig nő), a magyar háztartások úgy mondanak le korábbi hagyományos telefon-előfizetéseikről (POTS).
A többi új EU-tagra (és valójában az egész EU-ra) is jellemző tendencia megfelelőjeként a keskenysávú POTS előfizetések száma az évtized valamennyi évében csökkent.
Lemaradva
Összességében a régió az e-readiness tekintetében továbbra is messze az EU többi tagállama, Észak-Amerika, illetve az Ázsia-Csendes-óceáni térség fejlettebb piacai alatt marad a rangsorban. A legtöbb ország esetében a telefonos csatlakoztathatóság már nem jelenti az e-readiness korlátját, minthogy a mobiltelefonok használatának elterjedtsége az egész régióban megközelíti a 70 százalékos átlagot, több piacon pedig meghaladja a 100 százalékot. Ugyanakkor a viszonylag szegényes telepített infrastruktúra, az Internet-használat alacsony mértéke és a széles sáv használatának lassú emelkedése – hogy az üzleti és a jogi környezet gyengeségeit, illetve az ICT politika kormányzati végrehajtásának hiányosságait ne is említsük – a régió legtöbb országában továbbra is akadályát jelenti a digitális technológián alapuló fejlődésnek.
A kormányok felelőssége
Az országok többségében például a kormányok nem segítették a kényelmes távközlési vállalatokkal szemben kibontakozó éles versenyt, így azok továbbra is csak nagyon nehézkesen építik ki szélessávú hálózataikat és szolgáltatásaikat.
Egy dolog biztos – minél stabilabb és átláthatóbb az üzleti, jogi és politikai környezet, annál nagyobb ösztönzést jelent az új technológia használata szempontjából. Ezt jól illusztrálja a VoIP fellendülő üzleti piaca, amit a régió kormányainak többsége adatszolgáltatásként kezelt, így nem esett a hangtelefóniás szolgáltatással kapcsolatos versenykorlátozások alá. Egy kutatóintézet – az IDC – tanulmánya szerint, 2004-hez képest a régióban tavaly ötszörösére emelkedett a VoIP percek száma, ezen belül is VoIP-használat tekintetében Lengyelország viszi el a pálmát.
