Élet-Stílus

Vihar a szél körül

admin
admin

2006. 04. 13. 15:13

Múlt héten a Magyar Energia Hivatal véglegesítette a Magyarországon megvalósítható szélerőműveknek kiadott engedélyek listáját: senki többet 330 megawattnál. A hoppon maradt befektetők törvénytelenségről beszélnek, a hivatal és a rendszerirányító a biztonságos energiaellátást és a fogyasztók pénztárcáját emlegeti, és megvonják vállukat. Kérdés, hogy akár 80 milliárd forintnyi környezetbarát beruházást „zavaros” szabályozás miatt hagyhat-e Magyarország elszállni a szélben?

A szélerőművek megépítéséhez a Magyar Energia Hivatal (MEH) által kiadott engedélyre van szükség. Ebben meghatározzák, hogy mennyi áramot táplálhat az erőmű a hálózatra, és ezért mennyi ideig kap támogatást. A MEH, annak érdekében, hogy adminisztratív eszközökkel kordában tartsa a 2005 végére közel 1200 MW-nyi szélerőmű engedély-kérelmet, 2006 januárjában közölte, hogy csak a 2005-ben beérkezett, minden szükséges dokumentummal, és a helyi áramszolgáltatóval kötött csatlakozási szerződéssel rendelkező kérelmeket fogja elbírálni. Összesen maximum 330 MW (körülbelül 140-180 darab turbina) erejéig.

Az ügyhöz méltatlan versengés indult meg a 330 megawattnyi kvótáért. Rajtvonalhoz csak az állhat, akinek még 2005. novembere előtt adták ki a csatlakozási szerződését. Akinek ennél későbbi szerződése van, annak az engedélykérelemhez – egy rendeletmódosítás következtében – a magyar rendszerirányító (MAVIR) véleményét is mellékelnie kell, amit a MEH figyelembe vesz. Igen ám, de a MAVIR idén januárban kiadott közleménye szerint a rendszer nem bírja el a szélenergia-termelőket, így senkinek nem ad pozitív tartalmú nyilatkozatot.

Harc a csatlakozási pontokért

A szeles fejlesztők között már 2004-2005 folyamán is éles volt a küzdelem. Olyan helyet kellett ugyanis találniuk, ahol jók a szélviszonyok (1 éves mérés kell a banki hitelhez), nem tiltják a környezetvédelmi szabályok az építést, és lehet csatlakozni a villamosenergia hálózathoz. Ahhoz, hogy a fejlesztővel csatlakozási szerződést kössön a szolgáltató (a legtöbb esetben az EON-ÉDÁSZ) jogerős építési és jogerős környezetvédelmi engedély kell. Aztán a szolgáltató dönt, hogy a helyi hálózat elbírja-e a szélerőművet. A harc tehát a csatlakozási pontokért (is) folyt.

A múlt héten kiadott engedélyekkel szinte minden – listán szereplő és arról lemaradt – szélparkfejlesztőnek problémája van. Takács Gábor – a Megújuló Energia Ipari Társaság (MEIT) ügyvezetője – szerint „az EON-ÉDÁSZ nyilvános adatokkal bizonyítható módon, nem minden csatlakozási szerződés esetében követelte meg a fejlesztőknél a jogerős környezetvédelmi és építési engedélyt, tehát a törvényben rögzített diszkriminációmentesség, és egyenlő elbánás elvét sértette meg. Megdöbbentő, hogy sok esetben saját szabályzatával ellentétesen járt el.”

Az Energia Hivatal megvizsgálta az engedélykérelmeket, és március elején megállapította, hogy „a beérkezett engedélykérelmek, illetve a beküldött dokumentumok több esetben szabálytalanságokkal terheltek”, vannak például „építési engedély nélküli csatlakozási szerződések”. Egy hónapra rá, április 3-án mégis kiadták a termelői engedélyeket. Ez a sietség azért furcsa, mert több, engedélyt kapott projekt környezetvédelmi engedélyezése csak márciusban indult el. Ezeknek tehát nem lehetett szabályos csatlakozási szerződésük.

A MEIT szerint a Hivatalnak, mint a szolgáltatók felügyelő hatóságának, kötelessége lenne eljárnia az ügyben. Ehelyett – bár minden információ a rendelkezésére áll – az engedélyek kiadásával szentesíti a szabálytalanságokat. Érdekes kérdés, hogy mit tehet majd a hivatal, ha az EON – ÉDÁSZ részben a ránehezedő nyomás miatt, részben azért, mert saját szeles fejlesztéseinek sem maradt hely a keretből, a szabálytalan szerződéseket visszamondja.

Feljelentés


Az országszerte több tucat szélerőmű projekt előkészítésében részt vevő Békéswind Kft. időközben feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a Központi Nyomozó Főügyészségnél a szélerőmű-beruházások engedélyezésénél egyes cégcsoportok jogtalan előnyhöz juttatása miatt – olvasható a Világgazdaságban. A Békéswind azt sérelmezi, hogy számos, elsősorban az EON-ÉDÁSZ szolgáltatási területére vonatkozó engedélykérelmet úgy nyújtottak be, hogy előtte a kérelmező nem szerezte be a szükséges hatósági engedélyeket.

Fő a biztonság?

A szabálytalanságokon túl a 330 megawattos keret szétosztási módja is sajátos elvek szerint működik. A hivatal korábbi határidejét kitolta, és még februári beadványokkal is foglakozott. A március elsejei új határidőig engedélyt kérők között arányosan osztotta szét a tortát, így végül mindenki – 0,51-es szorzó alkalmazásával – fele akkora kapacitásra kap engedélyt, mint amiért folyamodott.

A kiosztott kvóta 54 százalékát egyetlen cégcsoport (Kaptár, Kaptár B, Vento, Mistral) kapta, ami azért érdekes, mert a közel 320 megawattra beadott engedélykérelem önmagában mintegy 82 milliárd forintnyi tőkét feltételezne. A cégcsoport mindenesetre ügyesen dolgozott, hiszen – a csatlakozási pontok, és a kvóta felét lefedő engedélyek megszerzésével – kiszorított számos céget a lehetőségből.

A kvótából és az 0,51-es szorzóból álló derékszíjat a hivatal a rendszerbiztonságra és – mivel a támogatott árat a fogyasztók fizetik meg – a villamos energia árakra hivatkozva húzta meg. A fejlesztők szerint azonban sántít az érvelés. A MAVIR és a GKM energetikai helyettes államtitkára ugyanis még 2005 folyamán is 150 megawattos limitről beszélt. Azóta sem látott senki nyilvános számítást erre vonatkozóan, de végül – hasonlóan titokzatos módon – a szám felkúszott 330 megawattra.

Nem kétséges, hogy a szélkapacitások okoznak műszaki problémát a rendszernek. Sokan a Gazdasági Versenyhivatal és a Brüsszeli Bizottság részéről is támadott hosszú távú szerződésekben, és a rugalmatlan importszerződésekben látják a problémát. A GVH álláspontja szerint sem szabadna a támogatási összeget összekötni a termelési engedéllyel. Tehát nem lenne akadálya annak, hogy 0,51-es szorzó szerint kapjanak a termelők támogatást, a maradék 0,49 százaléknyi kapacitásukkal pedig megjelenjenek a termelői piacon, és olyan áron adják el az áramot, ahogy tudják. Mivel a szélerőművek működési költsége minimális, ennek akár árcsökkentő hatása is lehetne.

Az árak azért is érdekesek, mert a kötelező átvételi áras rendszer pénzügyi alapja (KÁP) súlyos gondokkal küzd: a 2005-ös 35,8 milliárd forintos kalapból 12 milliárd hiányzott, ami 2006-ra akár 28 milliárdra is felmehet. Az Energia Hivatal adatai szerint e támogatási alap 60 százaléka a kis gáz- és a hagyományos erőműveknek megy. A maradék 40 százalékot kapják a megújulók. Ennek 95 százalékát a fatüzelésű erőművek (például a pécsi Pannon Power, az ajkai erőmű vagy a kazincbarcikai AES-erőmű), és a maradékon osztozik a többi megújuló.

Vállalhatatlan kockázatok és mellékhatások

A látszólagos költségek és a rendszerproblémák miatt az Energia Hivatal nem siet a szelesek segítségére, és azt mondja, hogy a „változások már 2005 nyarán ismertek voltak…és a vállalkozók kockázatot vállaltak.” A megújulósok szerint azonban a vállalható üzleti kockázatot elviselhetetlen mértékig fokozza a hatóságok hónapról-hónapra változó jogszabály-értelmezése. A MEIT szerint egy közel 50 megawattos szélpark tervezési, előkészítési munkálata körülbelül 100 millió forintot emészt fel. Ezen munkával szabályosan, engedélyközeli állapotba csak azok a fejlesztők tudtak jutni, akik legalább 2,5-3 éve dolgoznak.

2001-2002 óta előkészítés alatt álló projektek kerültek tehát veszélybe a januárban égből pottyant új szabályok miatt. Ezek együtt akár 80 milliárd forintnyi beruházás elijesztését is jelenthetik. Azon túl, hogy a hatóságok jó hírneve károsodik, és hosszú pereskedések indulnak, megint hátrébb léphetünk egyet a régiós rangsorban. A környező országokban ugyanis a megújulós beruházásokat könnyebb megvalósítani, mint itthon, és az ír, spanyol, osztrák, német, sőt már a magyar megújulós befektetők is inkább más terepet keresnek.

Bármi is történjen a szelesekkel, a 25 EU tagállam közül legalacsonyabb megújulós vállalással rendelkező Magyarországon az elöregedő erőműparkot le kell cserélni, a villamosenergia szabályrendszerét át kell alakítani. Ezt megtehetjük magunktól, vagy úgy, hogy Brüsszel ránk kényszeríti.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.