A II. kerületi, Csalán úti épületet a világhírű zeneszerző, zongoraművész és népdalgyűjtő születésének 125. évfordulóján adták át; Bartók Béla utolsó magyarországi lakó- és munkahelye kibővített tárlattal várja a látogatókat vasárnaptól.
120 millióba került a felújítás
A köztársasági elnök az ünnepségen állami kitüntetést nyújtott át Vásárhelyi Gábornak, a zeneszerző magyarországi jogutódának; az emlékházat az ő beruházásában bővítették ki és újították fel, hozzávetőleg 120 millió forint ráfordítással. Az államfő a miniszterelnök előterjesztésére a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét adományozta Vásárhelyi Gábornak, Bartók Béla szellemiségének és zeneszerzői hagyatékának ápolásáért, az emlékház felújításához nyújtott áldozatkész hozzájárulásáért.
Bónis Ferenc zenetörténész, a Magyar Kodály Társaság elnöke köszöntőjében arról beszélt: Bartók Béla a Csalán úti ház csöndjében, teljes magányban komponált; a zeneművek tárgyi valóságává formálta a természet és a történelem üzeneteit, amelyeket finom, belső radarrendszerével mindenkinél hamarabb felfogott.
Bartók- és Kodály-rokonok
Schiffer János főpolgármester-helyettes a tulajdonos Fővárosi Önkormányzat képviseletében átvette Vásárhelyi Gábortól az emlékház kulcsát. A Bartók Rádió által élőben közvetített zártkörű megnyitón – amelyre a Bartók-rokonságot, a Bartók-emlékbizottság tagjait és Kodály Zoltánnét is meghívták – a Magyar Rádió Gyermekkórusa és a Bartók Vonósnégyes adott elő részleteket a zeneszerző műveiből.
Fonográf és Bösendorfer
Az 1881. március 25-én Nagyszentmiklóson, a mai Románia területén született és 1945. szeptember 26-án New Yorkban elhunyt Bartók Béla feleségével, Pásztory Dittával 1940-ig, Amerikába utazásáig lakott a Csalán utcai házban. Az 1981-es centenáriumon emlékházzá alakított épület felújításáról a zeneszerző két fiának tervei alapján 2004-ben született megállapodás; a cél az egykori hangulat felidézése volt. A külső homlokzatot korabeli fényképek alapján újították meg, a belső tér kialakításához régi dokumentumokat kerestek, és kiállították Bartók Béla személyes tárgyait. A földszinten emlékszobát, az első emeleten kis koncerttermet alakítottak ki. A második emeleti három szobában eredeti, mívesen faragott népi bútorokat és folklór-relikviákat helyeztek el, a belső dolgozószobában kapott helyet Bartók Béla fonográfja és kijavított Bösendorfer-zongorája. A tetőtérben, a padlás beépítésével létrehozott kiállítótérben kisebb tárgyak, installációk láthatók.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
