A projektben közreműködő Keio Egyetem és a Burton Inc. szerint a jelenleg már demonstrációs szinten működő technikának számos alkalmazása lehet, a pirotechnikától a kültéri reklámokon át egészen a vészhelyzeteknél használható hívójelekig, vagy ideiglenes jelzőtáblák létrehozásáig bezáróan.
A kijelző az ionizációs hatást aknázza ki, ami akkor jön létre, ha egy lézersugarat a levegő egy pontjára fókuszálunk. Maga a lézersugár láthatatlan az emberi szem számára, azonban amikor a lézer impulzuserőssége túllép egy küszöböt, a levegő ragyogó plazmává bomlik, ami látható fényt bocsát ki. A szükséges erősség csak nagyon rövid, erőteljes lézeres impulzusokkal érhető el. Minden plazmagömb, vagy lobbanáspont csupán egy nanoszekundumig létezik, a létrejövő kép azonban – köszönhetően látásunk hibájának – folytonosnak hat. Ahogy a filmeknél vagy a televíziónál is, a folytonos kép hatása a lobbanáspontok frissítésével tartható fenn.
A bemutató rendszer egy infravörös lézert alkalmaz, ami másodpercenként száz lobbanáspontot hoz létre. Ezek segítségével jelenleg az eszköztől két-három méteres távolságban lehet képet alkotni, nagyjából egy köbméteres térben. A létrejövő plazmagömbök mindegyike egy pukkanó hangot kelt, ami a képernyő üzemelésekor folyamatos recsegést eredményez.
A korábbi rendszerek galvanométeres tükröket alkalmaztak a sugár gyújtópontjának kétdimenzióban történő kontrollálására, azaz így csupán síkbeli képeket tudtak létrehozni. Az új rendszer azonban magában foglal egy nagysebességű lineáris motort is, ami egy lencsét mozgatva egy harmadik dimenzióban is képes a gyújtópont vezérlésére, lehetővé téve testek felvázolását.
A rendszert megalkotó kutatók tervei között szerepel egy magasabb impulzusérték alkalmazása, mellyel több plazmagömböt, ezáltal finomabb képeket tudnának előállítani, illetve a későbbi változatok elvileg már képesek lesznek mozgóképek megjelenítésére és azok szinte bármilyen méretre történő felnagyítására – állítják az AIST illetékesei. Hogy mit hoz a jövő, azt remélhetőleg hamarosan meglátjuk. Egy azonban biztos: a technika csak fehér plazma pöttyöket tud létrehozni, így színes képekre ezzel nem számíthatunk.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
