Élet-Stílus

A felhőképződés titkai

admin
admin

2006. 01. 20. 12:25

Egy háromhetes kísérlet keretében meteorológusok, klímakutatók arra keresik a választ Észak-Ausztrália partjainál, hogy mi is történik pontosan a felhőképződés során, illetve hogy a globális felmelegedés miként befolyásolja majd a viharfelhők kialakulását.

Az eddigi legnagyobb kutatási projekt keretében szinte minden lehetséges eszközt bevetnek: repülőgépek, radarok és egy megfigyelőhajó fogja kémlelni az eget, miközben az észak-ausztráliai Darwin városához közeli öt pontból naponta nyolc kutatási légballont eresztenek útnak. A megfigyelés 23 napja során ez hozzávetőleg ezer ballon útnak indítását és követését jelenti – ilyen arzenállal és ennyi ideig még sohasem próbálták meg „bevenni” a felhőket. A BBC tudósítása szerint csak azért korlátozódott 23 napra a kísérlet, mivel az ausztráliai kutatóhajó, a Southern Surveyor ennyi ideig tud egyfolytában a tengeren lenni.

A hajóról egyébként azt mérik, hogy a tenger és az atmoszféra közötti „hőcsere” milyen hatással van az esőzésekre. Egy radar segítségével a levegőben található vízmennyiség eloszlásáról készítenek háromdimenziós felvételeket, melyet aztán a szárazföldön fognak elemezni – ha minden igaz még jó pár éven keresztül. „Ha minden egyes adatot ki akarunk elemezni, és új rendszereket akarunk felállítani, akkor hozzávetőleg 20 évre elegendő adat fog rendelkezésre állni három hét múlva. Ez azt jelenti, hogy tanulmányok tucatjai, vagy inkább százai jelenhetnek majd meg a következő időszakban ennek a megfigyelésnek köszönhetően” – nyilatkozta Peter May, a kutatási projekt egyik vezetője a BBC-nek.

Eddig nem tudtuk mi történik

Ha sikeres lesz tehát a kísérlet, – márpedig kevés tényező szól ellene –, akkor a kutatók számára akár több évre elegendő „nyersanyagot” hozhat a mostani megfigyelés. A Tropical War Pool International Experiment által finanszírozott projekt keretében amerikai, brit, japán, kanadai és ausztrál tudósok egyrészt arra keresik a választ, hogy mi történik pontosan a felhőképződés során, illetve hogy a felhőképződéskor az atmoszférába kerülő meleg levegő milyen hatással van időjárásunkra.

Ez utóbbi kérdés elsősorban a globális felmelegedés miatt került előtérbe: pontos adatokkal ugyanis nemcsak amiatt nem tudnak számolni a tudósok a felmelegedés kapcsán, mert nehéz előre jelezni a világgazdaság fejlődését. Az is komoly problémát és bizonytalansági tényezőt jelent a globális felmelegedés mértékének megbecsülésekor, hogy a felhőképződésről is vajmi keveset tudunk egyelőre.

Trópusi esőzések titkai

Az Ausztrália partjainál is kialakuló trópusi felhők felelősek ugyanis nagy mértékben azért, hogy meleg levegő és nedvesség kerül a Föld felszínének közeléből az atmoszféra felső rétegeibe. Ezek a felhők aztán máshova szállítják a meleget és a nedvességet, hogy egy adott pillanatban aztán megfelelő körülmények között lehűljenek és kiengedjék a magukban tárolt csapadékot.

„A trópusi esőkért felelős felhők úgy működnek gyakorlatilag, mint egy kémény” – nyilatkozta Peter May. Ezek a felhők ráadásul a Föld felszínére érkező napsugárzás egy részét is visszaverik, így közvetett módon szintén befolyásolják a Föld felszínének hőmérsékletét. A mostani megfigyelések során egy olyan integrált megközelítésmódot alkalmaznak, melynek köszönhetően a felhőképződést és a légáramlásokat együttesen kezelik. Tom Ackerman, a seattle-i University of Washington professzora szerint az eddigi megfigyelésekkel pontosan ez volt a legnagyobb baj: külön folyamatként vizsgálták a légáramlásokat és a felhőképződést.

250 kilométeres körzet

A kutatók a hozzávetőleg 250 kilométeres körzetben a monszunszelek átlagos hőmérsékletre gyakorolt hatását is vizsgálják. Peter May mindazonáltal óvatosságra int: „Az olyan leegyszerűsített állítások, hogy egyes izolált időjárási jelenségek, mint például a Katrina hurrikán a klímaváltozásnak köszönhetőek, egyszerűen nem állják meg a helyüket. A helyes kérdés ezzel kapcsolatban inkább az, hogy vajon tevékenységünkkel egyre több vihart vagy hurrikánt idézünk-e elő, vagy pedig egyre pusztítóbbakat?”

A globális felmelegedés vizsgálatára létrehozott kormányközi szervezet, az IPCC legutóbbi jelentése szerint a század végére az átlaghőmérséklet rossz esetben akár 5,8 Celsius fokkal is megemelkedhet, de jó esetben is legalább 1,4 Celsius fokos emelkedéssel számolnak. Hogy melyik forgatókönyv valószínűsége nagyobb, arról talán a most 10 ország 30 intézetéből összegyűlt 200 tudós minden bizonnyal többet tud majd mondani a projekt végén.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Beregszász, 2015. március 19.  
Vásárló fizet az egyik élelmiszer áruházban a kárpátaljai Beregszászon, a Bohdana Hmelnickoho utcában 2015. március 18-án. Ukrajnában a nemzeti valuta leértékelődése miatt leginkább az alapvető élelmiszerek drágultak, a hrivnya értékének ingadozása miatt egy napon belül is változnak az árak.
MTI Fotó: Balázs Attila
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.