Élet-Stílus

Forgalmat is figyel a Galileo-program első műholdja

Szerdán reggel a kazahsztáni Bajkonurból egy orosz Szojuz-Fregat hordozórakétával felbocsátották az európai Galileo műholdas helymeghatározó program első, egyelőre kísérleti műholdját.

A több milliárd eurós költségvetéssel indított projekt célja egy műholdas navigációs rendszer kifejlesztése. A Galileo az amerikai globális helymeghatározó rendszerrel (GPS) és az orosz globális navigációs műholdrendszerrel (GLONASS) összekapcsolva az egész világon működik majd. A szerdán felbocsátott 600 kilogramm tömegű Giove-A (olaszul Jupiter) névre keresztelt műhold 23 ezer kilométeres magasságban lévő pályán kering.

Az űreszköz a pályára állást követően kibontotta napelemtábláit, és ezzel küldetésének első szakasza sikeresen befejeződött; berendezései rendben működnek – közölte Franco Bonacina, az Európai Űrhivatal (ESA) szóvivője.

A kocka alakú Giove-A feladata főként az lesz, hogy két éven át tesztelje azokat a műszaki eljárásokat és technológiákat, amelyeket a 2010-ig kiépülő rendszer üzemeltetésekor alkalmazni fognak, például az eddigi legpontosabb atomórát telepíti a világűrbe.

Az űreszközt Nagy-Britanniában gyártották, és ez az első alkalom, hogy a párizsi székhelyű ESA az Európai Unióval közös vállalkozást fejleszt ki. A Galileo rendszernek 30 műholdja lesz, amelyek segítségével a Föld bármely pontjának pozíciója legfeljebb egy méteres eltéréssel lesz meghatározható.

A műholdas navigációs rendszert a mindennapi élet rendkívül sok területén hasznosíthatják majd, például segítségével megelőzhetők lesz, hogy közlekedési dugók alakuljanak ki, nyomon lehet követni az értékes szállítmányok útját szárazföldön, vízen és a levegőben egyaránt – mutatott rá Jacques Barrot, az Európai Bizottság egyik alelnöke és közlekedési biztosa.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik