A globalizálódó piaci verseny és csúcstechnológiai fejlődés hatására napjainkra a versenyképesség egyik meghatározó feltételévé vált az információs technológiák alkalmazása. Szakmai elemzők rámutatnak: a vállalati üzleti folyamatok, a humán erőforrás és a támogató háttérinfrastruktúra létrehozása mellett ma már az informatikai megoldások is kulcsszerepet töltenek be egy-egy vállalkozás életében.
A sikeres üzleti intelligencia megoldások bevezetése jelentős hatással lehet a vállalkozás fejlődésére és működésének egészére. Általános elvárás, hogy az információs technológia a vállalatok egyedi képességeihez és lehetőségeihez mérten személyre szabottan jelenjen meg, költségcsökkentően támogassa a külső-belső üzleti folyamatokat, valamint képes legyen földrajzi elhelyezkedéstől teljesen függetlenül hatékonyan támogatni a munkatársak csoportos munkavégzését. Mindehhez a leghatékonyabb megoldást az egységes, integrált vállalatirányítási rendszerek (ERP) bevezetése jelentheti.
ÖSSZEHANGOLÁS. Ahhoz, hogy egy nagyobb vállalat menedzsmentje valós időben átláthassa a cég életében meghatározó szerepet betöltő üzleti folyamatokat, nagyfokú informatikai integráció szükséges. Ezt felismerve kezdték a kilencvenes évek derekán előbb a multinacionális, később a nagyobb nemzeti vállalatok is bevezetni saját vállalatirányítási rendszereiket.
A gazdasági recesszióból kilábalni látszódó globális piacokon ismét érezhetően növekedik a vállalatok egymás iránti felvásárlási étvágya. Handó János, az IBM vezetési tanácsadója erről azt mondja, a különböző méretű és felépítésű, egymással fuzionáló vagy egymást bekebelező vállalatoknak természetesen informatikai rendszereiket is harmonizálniuk kell előbb-utóbb. Egy-egy felvásárlás a kezelőfelületek sokszínűsége és a számviteli rendszerek működésének különbözősége miatt számos olyan (például: vezetői információs, ügyfélkapcsolatokat kezelő vagy munka- és bérszámfejtési modulokat is tartalmazó) rendszer integrációját is magával hozza, ami komplex feladatok elé állítja a vállalatokat. A BellResearch infokommunikációs kutatócég adatai szerint a meglévő informatikai rendszerek összehangolása minden negyedik hazai nagyvállalatnál az idei fejlesztési fókuszterületek közé tartozik.
A stratégiai felvásárlások célja a cégek piaci versenyhelyzetének javítása, ezt mind gyakrabban csoportszintű IT-rendszeregységesítésekkel oldják meg. Ennek előnyei már rövid távon kézzelfoghatók: az informatikai eszközök költséghatékony, egységes működtetése olyan regionális és globális szolgáltató központok (shared services centers) kialakulását is magával hozta, ahol az egyes országokban működő lokális központok képesek vállalatcsoport szinten üzletviteli folyamatokat támogató igényeket is kielégíteni.
EU-TÁMOGATÁS. Ez a tendencia elsősorban a nagyobb, több országban tevékenykedő vállalatokra jellemző, de érdemes szót ejtenünk a kisebb vállalatok főbb fejlődési irányvonalairól is. A világpiaci változásokat figyelve egyértelműen megállapítható napjaink másik fő trendje, hogy- többek között a nagycéges ERP piac telítődése miatt – ma már szinte minden jelentősebb informatikai fejlesztőcég kínál egységes, könnyen skálázható, testre szabható ERP megoldásokat a kis- és közepes méretű vállalkozások (kkv) számára is. Ennek egyik oka a piac telítődése lehet, mindemellett a kkv-szektorban a nagy elemzőcégek előrejelzései szerint is jelentős kiaknázható tartalékok rejlenek még.
Mind több fejlődő kisvállalkozás ismeri fel a vállalatirányítási rendszerek gyakorlati hasznát. Az Európai Unió innovációs keretprogramjai révén kiemelten támogatja a kkv-k informatikai fejlesztését. Az EU jelenleg futó hatos, illetve hamarosan újonnan induló hetes keretprogramja is tartalmaz ilyen lehetőségeket. Hazánk uniós csatlakozása már középtávon is jelentős jótékony hatással lehet a hazai kkv-k vállalati információs rendszereket érintő fejlesztéseire. Van még hova felzárkóznunk ezen a területen. Jól mutatják ezt a számok: a BellResearch által éves rendszerességgel elkészített átfogó kutatás, a Magyar Infokommunikációs Jelentés idei adatai szerint a hazai kisvállalatok közel egynegyede, a mikrovállalkozásoknak pedig több mint 60 százaléka nem használ üzleti alkalmazást irányítási-ügyviteli folyamatai támogatására.
Magyarországon egyébként évente hozzávetőleg 280 különböző ERP rendszert értékesítenek. Ennek 30-40 százaléka kerül a kis- és közepes méretű vállalkozásokhoz. Az EU vonatkozó támogatási keretprogramjai ezen az arányon módosíthatnak, elősegítve a kkv-k versenyképességének javítását. Az új EU tagállamok ma még jóval kevesebbet költenek IT-re, mint amennyire szükség lenne. Egyéb gazdasági tényezők mellett – többek között az EU támogatásainak köszönhetően is – ugyanakkor a vállalatirányítási rendszerek hazai cégeknél való bevezetése előreláthatóan jelentős felfutási szakasz előtt áll.
Andrea di Maio, a Gartner piackutató cég elemzője a Financial Times-ban közzétett tanulmánya szerint az új tagállamokban leginkább az alapvető pénzügyi menedzsmentet támogató szoftveralkalmazások terjednek majd el, a fejlettebb országokban pedig az ERP és ügyfélkapcsolat menedzsmentet (CRM) látják majd el a cégek további kiegészítő elemekkel. Véleménye szerint, míg a keleti cégek – leginkább az olcsó munkaerő okán – inkább belső munkatársakra bízzák ezeket a feladatokat, addig a fejlett országokban működő vállalkozások előszeretettel alkalmazzák az offshore erőforrás-kihelyezés valamilyen bevált formáját.
 |
|
A papír nélküli iroda ma már sok szervezetnél valóság és nem vízió. Melyik vezető ne szeretné, hogy fontos iratait mindig gyorsan, hatékonyan elő tudja keresni, a dokumentumokkal végzett munkafolyamatok átláthatóak és követhetőek legyen? A korunkra jellemző információs áradatban mind fontosabbá válik a cégek számára az automatizált elektronikus rendszerezés képessége, a vállalathoz beérkező tartalmak (hivatalos levelezés, fax, prospektus, árajánlatok, üzleti dokumentációk) hatékony kezelése, nyilvántartásba vétele, a munkafolyamatok támogatása és a gyors visszakereshetőség.
Az elektronikus irat- és dokumentumkezelés napjainkban már nem annyira termék vagy szolgáltatás, sokkal inkább üzleti filozófia és működési modell, ami a vállalkozások üzemi hatékonyságának javításával és a járulékos költségek csökkenésével jár. Az elektronikus ügyiratkezelés mind szorosabban kapcsolódik össze a vállalati belső munkafolyamatok (workflow) és ügyfélkapcsolati kommunikáció (CRM) megfelelő minőségi kontrolljával.
RENDSZEREK. Kun Éva, a Montana Rt. kereskedelmi vezérigazgató-helyettese a téma szakértője. Véleménye szerint meghatározó fejlődési trend, hogy az elektronikus ügyiratkezelő rendszerek lassan a vállalati informatikai környezet egységes részévé válnak. Az irat- és dokumentumrendszerek egyértelműen az integráló irodai alkalmazások felé haladnak, hogy a szervezetben meglévő különböző célalkalmazások közös munkafelületen, hatékonyan együttműködhessenek egymással. A vállalati infrastruktúrán belül önálló szigetrendszereket létrehozó alkalmazások helyett a termékfejlesztő cégek mindinkább a vállalati folyamatokhoz aktívan kapcsolódó funkciók és részalkalmazások összecsiszolását részesítik előnyben.
A gyakorlatra lefordítva ez azt jelenti, hogy a vállalatirányítási (ERP) és elektronikus ügyiratkezelési (DMS), valamint az ügyfélkapcsolatok menedzsmentjével foglalkozó informatikai rendszerek (CRM) további integrációja várható. Egyébiránt az alkalmazás rendszerek integrációját a fogyasztók könnyen felismerhető igénye is serkenti: az integráció ugyanis a további automatizálásnak köszönhetően számos esetben a hatékonyság növekedésével, valamint az elvégzendő feladatok időigényének és járulékos költségeinek csökkenésével, a minőség növekedésével jár.
