Pontosan 130 éve kezdett el Liszt Ferenc ifjú, tehetséges zenészeket tanítani budapesti, Hal téri lakásán. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (LFZE) azóta a magyar zenei élet központjává vált, az itt végzettek pedig az egész világban elismert papírral rendelkeznek.
Dicső múlt, tervekkel teli jövő
„A Zeneakadémia diplomája nagyon értékes, óriási rangot jelent ott végezni” – mondta Batta András, az LFZE rektora a FigyelőNetnek. Példaként említette, hogy a kecskeméti Kodály Intézetre beadott jelentkezések száma megötszöröződött, mivel 2006. január elsejétől ez az intézmény is a Zeneakadémiához fog tartozni. „Fontosnak tartom, hogy megtartsuk a képzés elit jellegét, a tradíciókat. A növendékeknek minél többet szeretnénk nyújtani: nagynevű tanárokat, hagyományokat, és természetesen szeretnénk nemzetközivé válni” – hangsúlyozta a rektor, aki 25 éve tanít az intézményben, és egy éve irányítja azt.
Mint mondta, szeretnék a legjobb muzsikusokat meghívni, ennek azonban anyagi akadályai vannak. „A világ minden tájáról szívesen jönnének a híres előadók. A Zeneakadémia regionálisan is könnyen vezető szerepet tölthetne be, ám ez mind pénzkérdés. A közeljövőben azonban a magyar hangversenyélet központjává szeretnénk válni. A mai koncert – és az egész Alma Mater sorozat – is ebbe az irányba mutat” – mondta Batta András.
A rektor lapunk kérdésére elmondta, a régi épület felújítása mellett egy új épület megvásárlásán is gondolkoznak, amely a külföldi tehetségeknek szervezendő kurzusoknak adhatna otthont. Hozzátette: szerencsére koncerttermekkel nagyon jól állnak, a Zeneakadémia nagyterme nagyságban és akusztikában is tökéletes, ráadásul a régi épületben is vannak nagyobb koncertekre alkalmas termek.
Ünnepi koncert gordonkaversennyel
Vasárnap este teltház mellett rendezték meg az ünnepi koncertet a Zeneakadémia nagytermében. Az akadémia tanítványaiból álló zenekar érdekessége, hogy ezek a muzsikusok még soha nem játszottak együtt, és lehetséges, hogy többet nem is fognak, mivel a Zeneakadémián kötelező a zenekari gyakorlat, de mivel több a tanítvány mint a hely, a zenészek koncertről koncertre cserélődnek. Ezért volt különösen nagy munka egy közösen még soha nem játszó zenekarnak előadni egy addig ismeretlen darabot. A nagyszerűre sikerült végeredmény így az akadémiai zenekart nyolc hónapja vezénylő Pál Tamás karmester, illetve a zeneakadémia végzőse, Kórodi Júlia koncertmester munkáját is dicséri.
A műsor első felében Haydn ritkán hallható Lakatlan sziget – nyitányát, illetve C-dúr gordonkaversenyét élvezhette a közönség, a műsor második felében pedig Beethoven III. Eroica szimfóniája csendült fel.
A gordonkaverseny különlegessége volt, hogy a világ legjobb zenekarának tartott Bécsi Filharmonikus Zenekar szólócsellistája, Varga Tamás is közreműködött. A zenész a FigyelőNet kérdésére elmondta, mai fellépése nem nevezhető nagy visszatérésnek, amikor csak tud játszik itthon, és szívesen jön bármikor, amikor csak hívják. Varga Tamásnak köszönhető egyébként az az itthon még meglepő újdonság, hogy a zenekar a színpadra lépése előtt nem kezdett el hangolni (ezt már az öltözőben megtette), hanem a karmester intésére azonnal elkezdett játszani.