Arról már sokat lehetett hallani, hogy a teheneket is okolják a légköri felmelegedés felgyorsulása miatt. Különböző elméletek a kérődző állatok emésztése közben keletkező metángázt a globális klímaváltozás elsőszámú tényezőjeként tartják számon.
Bár az utóbbi évtizedben egyre gyakrabban esik szó például a kaliforniai farmokon legelésző tehenek környezetszennyező hatásáról, most úgy tűnik, hogy a tehenek mégsem az emberiség fő ellenségei – legalábbis, ami a fölmelegedés okozta károkat illeti. A nemzetközileg is elismert Ashden Award for Sustainable Energy díjat ugyanis az a nepáli biogáz program kapta meg az idén, amely a biogáz előállításához elsődlegesen a kérődző állatok trágyáját használja fel.
Bűnös – nem bűnös
Fellélegezhetnek tehát a tehenek: bűnbak szerepük akár véget is érhet, hiszen emésztésük végterméke jól hasznosítható például energia termelésére. Hogy a sütéshez használt tűznél már évszázadok vagy évezredek óta használják a szárított tehéntrágyát közvetlen módon Ázsiában, az eddig is közismert volt. A mostani nepáli programnak köszönhetően azonban hozzávetőleg 140 ezer konyha energiaellátását is biztosítani tudják a falusias jellegű nepáli régiókban, 400 ezer tonna tűzifa, 800 ezer liter kerozint megspórolva ezzel évente.
Ezen túlmenően közel 600 ezer tonna szennyező gáz kibocsátásáról is lemondhat biogáz programjának köszönhetően Nepál, amit egész egyszerűen eladhat a kiotói egyezmény szellemében a fejlett ipari országoknak. Az elmaradott Afrikai országok számára mindenféleképpen példaértékű lehet ily módon a nepáli program – a díj odaítélésekor ez utóbbi tényező is igen komoly szerepet játszott.
Környezet- és egészségkímélő, munkahelyteremtő
A biogáz üzemek működési módja roppant egyszerű: oxigénmentes környezetben a tehéntrágyára vizet eresztenek, aminek köszönhetően olyan gáz keletkezik, mely 30 százalék széndioxidból és 70 százalék metángázból tevődik össze. Ez elsőre akár rémisztő is lehetne, hiszen a cél éppen az lenne, hogy ezen két gáz mennyiségét csökkentsék, csakhogy az így keletkező, „kordában tartott” metángázt a nepáli háztartások konyhái egyszerűen elégetik.
A nepáli nők bizonyos jellegű egészségügyi problémáira is megoldást jelenthet a program: eddig ugyanis igen gyakran betegedtek meg különböző légzőszervi problémákkal a tűzifával való begyújtás miatt a nők. A program vezetői szerint a biogázra való átállás munkahelyteremtő potenciálja szintén nem elhanyagolható.
A börtönlakók megoldják
Ruandában egyébként már léteznek olyan börtönök is, ahol a bentlakók mellékhelységeiből származó metángázt hasznosítják magának a börtön energiaellátásának biztosításához. A ruandani mészárlások miatt igen jelentős számú fogva tartott él a börtönökben, és korábban komoly problémát jelentett ezen börtönök energiaellátása a szegény afriakai országban.
Új-Delhiben viszont egészen másra használják a tehéntrágyát: itt ugyanis újból feléledt egy régi hagyomány, és a szárított trágyából egyre több művész készít szobrokat. A több mint 800 éves hagyományt a kilencvenes évek közepén élesztették fel, és manapság immár istenségek öltenek formát a művészek keze nyomán a tehéntrágyából.
