Netes könyvcserebere
Új alapokra helyezi a könyvtár fogalmát a múlt hétfőn elindított angol My Book Your Book weboldal. A tagoknak, akik jelképes díjat fizetnek, legalább tíz könyvet fel kell ajánlaniuk a társaság használatára, amit már nem is kapnak vissza. A felajánlott kötetekből készült listáról pedig havonta 5 könyvet rendelhetnek meg – ezért csupán a postaköltséget kell kifizetniük. A „kikölcsönzött” könyvek elolvasására 5 hetük van a klubtagoknak: ezután a példányok újból „kölcsönözhetővé” válnak.
Nemcsak könyvcsere, de valóságos szociológiai tanulmány is az úgynevezett „bookcrossing”. A fogalom, amely az Oxford szótárba is bekerült, annyit jelent, hogy elolvasás után nyilvános helyen hagyjuk a könyvet, hogy mások megtalálják, s ők is elolvashassák. A „nyilvánosságnak szánt” könyveket egy weboldalon regisztrálhatjuk is. Itt egy regisztrációs számot tartalmazó kinyomtatható címkét kapunk. Ez a szám mellett tartalmazza a legfontosabb tudnivalókat: egyebek mellett azt, hogy a honlapon a szerencsés megtalálónak illik bejegyeznie, hogy ő is egyike volt a könyv boldog tulajdonosainak. A könyv eredeti útra bocsátója pedig az interneten követheti nyomon, hogy könyve merre vándorol.
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete (MKKE) tiltakozott a kötetek netes hozzáférhetősége ellen (a hazai regulák szerint a szerzői jog hetven évig még a szerző halála után is megilleti a művet). A vlagyivosztoki szerver üzemeltetője minden esetre komolyan vette a figyelmeztetést, és leszedte az oldalról a hivatkozásokat – igaz, azok az internet szabad logikája szerint valahol vélhetően ismét fel fognak bukkanni.
Kárt okoznak?
Ha jogilag igaza is volt a MKKE-nek, közel sem biztos, hogy tényleges gazdasági kárt okoz a kiadóknak, ha regények hozzáférhetők a világhálón. Az egyre bővülő netes könyvtárak használói ugyanis aligha a monitor előtt ülve fogják végigolvasni az Anna Kareninát vagy a Goriot apót. A Magyar Elektronikus Könyvtárban ugyan mindkét klasszikus hozzáférhető, ám a letöltések toplistáját a kézikönyvek, szótárak, lexikonok, vagy éppenséggel a szakácskönyvek vezetik, hála például a spenótos burek receptje után kutakodó tömegeknek.
Drótos László, a MEK munkatársa szerint a népszerűségben ezután következő szépirodalmi műveket sem kifejezetten olvassák a látogatók, hanem megkeresnek bennük egy idézetet, dolgozathoz, kutatáshoz használják azokat forrásként, esetleg felolvastatják valamelyik számítógépes programmal.
10-20 ezer kötet
Persze, eBookra (elsősorban olvasásra készült, kisméretű, „lebutított” notebookra) vagy más mobileszközre olvasás céljára is töltenek le anyagokat. Az Országos Széchenyi Könyvtár égisze alatt működő gyűjteménybe napi 10-20 ezer látogató „néz be”. A gyűjtemény jelenleg mintegy 3 ezer magyar nyelvű vagy magyar vonatkozású kötetet tartalmaz, szépirodalmat (ezen belül főleg klasszikusokat) és szakkönyveket egyaránt.
Emellett számos más elektronikus könyvtár működik: a Neumann-ház a kortárs magyar szépirodalmat gyűjtő Digitális Irodalmi Akadémia működtetése mellett magyar klasszikusokat digitalizál, a Dokk verseket kínál, és számos könyvtár, oktatási intézet és egyéb szervezet tart „e-könyveket” a honlapján.
„A digitális publikálás tíz éves, azaz most ott tartunk, mint amikor Gutenberg feltalálta a nyomdát, és tíz évvel utána már létezett pár száz könyv” – véli Drótos László, aki 10 és 20 ezer közé teszi az interneten, illetve CD-n hozzáférhető magyar digitális könyvek számát. Az azonban még sokáig nem várható, hogy a digitális könyvek konkurenciát támasszanak a kézbe vehető kiadásoknak. „Óriási fejlemény, hogy egy angol nyelvű Platón-idézetet pár másodperc alatt megtalálok az interneten, de a tudás világa két lábon fog állni: a digitális forma mellett a nyomtatott kötetekre is szükség lesz” – tartja Nyíri Kristóf, az MTA Filozófiai Kutatóintézetének professzora. Elképzelhető, hogy hamarosan egy új könyv egyszerre fog megjelenni papíron és digitális formában, illetve egyre több olyan átmenet lesz a kétféle megjelenés között, mint például az otthoni számítógépen „nyomdakész” formában tárolt elektronikus szöveg.
