Az Alpok és a Duna vidékén bekövetkezett áradások, az ibériai erdőtüzek, a francia, spanyol és portugál gabonatermést sújtó aszály annak a jele, hogy a világ egyre jobban szenved az éghajlatváltozástól. A termőföld felhasználása,a vízkezelés ugyancsak befolyásolhatja a szélsőséges időjárás kialakulását – tette hozzá a környezetvédelmi szervezet.
Ahhoz, hogy hosszabb távon csökkentse az ilyen természetű katasztrófák sűrűségét és súlyosságát, a politikai és üzleti életnek mielőbb lépnie kell a széndioxid-kibocsátás csökkentésében – szögezte le a közlemény. A legnagyobb széndioxid-kibocsátók pedig az áramtermelők, amelyek világszerte 37, az unióban 39 százalékban részesednek a szennyezésből.
A WWF üdvözölte az Európai Unió idén januárban kezdett, úgynevezett szennyezéscsere-programját, amely korlátokat szab a legnagyobb cégek kibocsátásának. Úgy vélte azonban, a jelenlegi korlátok nem elegendőek, azokat szigorítani kell, már a rendszer idei felülvizsgálatakor. – A klímaváltozás egyre súlyosabbá és sűrűbbé teszi a meteorológiai katasztrófákat – idézte a közlemény Oliver Rapfot, a WWF egyik vezetőjét. – Az uniós politikusoknak haladéktalanul intézkedniük kell az energiaszektor kibocsátásainak csökkentése érdekében – modta.
