Dömpingár
A vendégektől normális árat is el lehet kérni, amennyiben a termék is színvonalas – fogalmazta meg véleményét Nagy Jenő, a Danubius Hotels Group balatonfüredi Annabella szállodájának igazgatója. A Balaton melletti magas kategóriájú szállodák között azonban, sajnos, az is előfordul, hogy kevés vendég esetén jóval a rendes ár alatt kínálják szolgáltatásaikat, akár a pillanatnyi eredményességet is kockáztatva. A nagyobb szállodalánchoz tartozó hotelek működését a tulajdonos kontrollálja, pontos elszámolással tartoznak felé, ezért nincsenek az árképzés terén olyan „játéklehetőségeik”, amik egy magánszálloda esetében előfordulhatnak.
A hazai vendégek mindent pótolnak
A KSH első hat hónapot felölelő turisztikai jelentése szerint a balatoni szálláshelyek között elsősorban a wellness-szállodák kereslete lendült fel az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva. A szállásdíjbevételek gyarapodását a csökkenő külföldi látogatások mellett a belföldi vendégek szaporodó üdülései hozták. A külföldi vendégek esetében egyébként a szállodák minden kategóriájában visszaesés volt tapasztalható a szállásdíjbevételekben, amelyet a belföldi vendégek az egy- és a négycsillagos szállodák esetében pótoltak.
A problémák java része abból adódik, hogy a Balaton jelenlegi vendégei mind számukban, mind igényeikben eltérnek az aranykornak számító 80-as évek turistatömegeitől. A mai kapacitások jelentős része az akkori tömegek reményében épült, ugyanakkor a rendszerváltás után megkezdődött a Balaton piacvesztése. Még akkor is erőteljes maradt a befektetői aktivitás, amikor a tó környékén már a kereslet lanyhulása volt érzékelhető.
Az elmúlt két-három évben a rendszerint korábbi vállalati üdülőkből átalakított háromcsillagos szállodák mellett tömegesen jelentek meg a négycsillagos hotelek a tó partján. A ma összesen 24 négycsillagos szálláshely elsősorban az üdülővendégekre és a konferenciaturizmusra koncentrál, jellemzően wellness-szolgáltatásokkal és az aktív pihenés lehetőségével vonzzák be vendégeiket.
Rövid üdülések
Niklai Ákos, a Magyar Szállodaszövetség elnöke a balatoni turizmusban bár mennyiségi visszaesést érzékel, úgy gondolja, hogy a minőség tekintetében a kereslet elmozdult a színvonalasabb szolgáltatások felé. Az elmúlt egy-két év során megfigyelhető struktúraváltás a „Zimmer Frei” típusú üdülések visszaszorulását hozta, az üdülővendégek igénye megnőtt a nagyobb komfort iránt. A szállodák részéről ugyanakkor a növekvő kereslet megteremtette annak a lehetőségét, hogy – a légitársaságok gyakorlatát alkalmazva – a mindenkori kereslet-kínálat függvényében rugalmasabb árpolitikát alakítsanak ki, és a magasabb színvonalat kedvezőbb, ösztönző árakon nyújtsák, akár csomag formájában is. A tendenciák a minőségi javulás mellett azt is jelzik, hogy a tó mellett átlagosan rövidebb ideig tartózkodnak a vendégek.
A vendégek a rövidebb, ámde az intenzívebb nyaralást keresik a Balaton mellett – erősíti meg az előbbi véleményt Horváth Tibor, a siófoki Hotel Azúr Rt. vezérigazgatója. Négycsillagos szállodájukban az elmúlt hetek rossz időjárása ellenére azért tudtak 80 százalékos kihasználtsággal üzemelni, mert az alap szállodai szolgáltatások mellett olyan pluszokat képesek nyújtani, mint a wellness-szolgáltatás, illetve fedett fürdőcentrummal is rendelkeznek. A 75 százalékban belföldi, 25 százalékban külföldi vendégek között mind az igény megvan a többletszolgáltatásokra, mind a fizetőképes kereslet – véli a vezérigazgató.
Garantált nyár
Az üdülés egy olyan termékké vált, amitől a fogyasztók elvárják, hogy azt nyújtsa, ami a „csomagolásra rá van írva” – fogalmazta meg képletesen az elvárásokat Vincze János, a négycsillagos siófoki Best Western Janus Atrium Hotel igazgatója. Míg egy olaszországi vagy például egy adriai nyaralás esetében majdhogynem garantálni lehet a folyamatos jó időt, a balatoni időjárási viszonyok ezt nem képesek nyújtani. Az üdülővendégek ezért a hosszabb, egyhetes nyaralásaikhoz hajlamosak más célpontot választani. Szabadságuk eltöltése után inkább hosszú hétvégékre vállalkoznak a vendégek a tó partján, szálláshelyeiket sokszor az időjárásnak megfelelően, az utolsó pillanatban foglalják le.
A magasabb kategóriájú szálláshelyek pluszszolgáltatásaival kapcsolatban az igazgató úgy tapasztalta, hogy azok is csak néhány napig képesek a vendégeket tartózkodásra bírni. Más garantált programlehetőségekre volna szükség a Balaton településein, olyan „épített attrakciókra”, mint a mozik, a szórakoztató központok vagy az élményparkok, hogy a vendégek hosszabb üdüléseket is tervezzenek a tó partjára.
A Balatonon elmaradt a budapesti szállodai boom
A szállodai mutatószámok vegyes képet festenek a balatoni turizmusról. A KSH első félévi adatokat összesítő szállodai gyorsjelentéséből megtudhatjuk, hogy az országban a kiadható szobákra eső bruttó szobaárbevétel tekintetében a legrosszabbul a Balaton-parti háromcsillagos szállodák teljesítettek, ahol az említett bevétel 2900 forint volt. Míg az összesített bruttó szobaárbevétel az egész országra nézve az előző időszakhoz képest 16 százalékkal emelkedett, a Balatonnál található háromcsillagos szállodák 1 százalékos csökkenést könyvelhettek el az első félévben. A vendégéjszakák tekintetében is visszaesés volt tapasztalható, az összes magyarországi szálláshely 6 százalékos emelkedéssel kezdte az évet, amíg a balatoni szállások 2–4 százalékkal kevesebb éjszakára tudtak vendégeket vonzani, mint tavaly első félévben. A főszezon adatai ugyanakkor jóval kecsegtetőbbek, hiszen a júliusi hónap 2–6 százalékos bővülést hozott az előző év júliusához képest.
A Balaton melletti négycsillagos szállodák a budapesti és a nyugat-magyarországi megegyező kategóriájú szálláshelyek teljesítményét alulmúlták mind az egy szobára jutó bruttó árbevétel, mind a kapacitáskihasználtság tekintetében. Amíg a Balatonnál az első félévben az átlagos kapacitáskihasználtság 46,3 százalék volt mindössze, a nyugat-magyarországi szállodák átlagosan éjszakáik 48,5 százalékát, a budapesti négycsillagos hotelek éjszakáik 69,8 százalékát tudták értékesíteni. A balatoni szálláshelyek gyenge teljesítményét a téli, illetve a tavaszi időszak hozta, jelezve, hogy a tó melletti turizmus a főszezon néhány hónapjából kell hogy megtermelje egész éves bevételét.
A balatoni háromcsillagos szállodákban még a magasabb kategóriájú hoteleknél is kedvezőtlenebb helyzet alakult ki. Egyrészt szobáikat a négycsillagos hotelek árainak feléért tudják csak értékesíteni, másrészt a szobakihasználtság terén elért 45,3 százalékos teljesítményük alulmarad a négycsillagos hotelekhez képest.
