Pár éve még semmi közöset nem láttunk egy számítógép egy telefon és egy videokamera között. Mára azonban a mobiltechnológia-alkalmazás készlete jelentősen kiszélesedett, a felhasználói szokásokat jelentősen megváltoztatták azok a fejlesztések, amelyek a multimédia, a fényképezés, a video- és zenelejátszás területén történtek. A mobilunk alkalmassá vált az internet elérésére, ma már szinte nincs olyan készülék, amellyel legalább leveleinket ne tölthetnénk le.
Mindennapossá vált, hogy telefonunkra képeket, csengőhangokat töltünk le, hasznos alkalmazásokkal bővítjük a beépített eszköztárunkat. Egyre növekszik a telefonok memóriája, amelyen videókat és jó minőségű fényképeket is rögzíthetünk.
Megjelentek az okostelefonok, kommunikátorok és PDA-k, amelyek egyre inkább a mobilkommunikáció széles körben elterjedt eszközeivé váltak. A felhasználókban egyre inkább megfogalmazódik az igény a gyorsabb, jobb minőségű kommunikációra. Ezt az igényt hivatott áthidalni az új 3G-technológia kifejlesztése is, amely akár a televíziózásról alkotott elképzeléseinket is forradalmasíthatja. A szélessávú internet elterjedésével ugyanis a digitális sugárzás lehetőségei a számítógépeink után elérik a telefonjainkat is. A konvergenciát a legnagyobb szoftvervállalat, a redmondi Microsoft is érzékelte. Pieter Knookot, a Microsoft mobilkommunikációval foglakozó alelnökét magyarországi látogatásán e területek jövőjéről kérdeztük.
FN: Hogy látja a Microsoft lehetőségeit a magyar távközlési szektorban? Miért fontos a Microsoftnak a kelet-európai piac? Milyen tervekkel érkezett Magyarországra?
P.B.: Magyarország üzleti szempontból jó lehetőségeket nyújt, mivel magas a mobilpenetráció és a szélessávú internetet használók száma is több tízezerrel nő havonta. Ez kifejezetten jó együttműködési lehetőségeket biztosít számunkra a vezető telekommunikációs cégekkel. A mobilfelhasználók nagy száma jelzi, hogy a társadalom fogékony a modern technológiára. Ez pedig a Microsoftnak lehetőséget biztosít a legújabb mobilszoftverek és -technológiák megismertetésére. A legtöbb mobilos jelenleg még csak telefonálásra használja a készülékét. Gyakran az SMS-küldés jelenti a felhasználók technológiai tudásának csúcsát. A Microsoft szoftvereivel azonban magasabb szintű kommunikáció valósítható meg, leginkább adatorientált alkalmazások segítségével. Böngészhetnek az interneten, e-mailt küldhetnek, határidőnaplót használhatnak, rendezhetik a névjegyeiket. A mobil társaságok komolyan érdeklődnek az ilyen szoftverek iránt, mert növelni akarják a bevételüket. Egy olyan országban, ahol 80 százalék felett van a mobilpenetráció, nagyon nehéz új telefon-előfizetőket találni, ezért a telekommunikációs vállalatoknak új forgalomgeneráló csatornákat kell találniuk. Ebben tud a Microsoft segítségükre lenni.
FN: Megjelentek az okostelefonok, kommunikátorok és PDA-k, amelyek egyre inkább a mobilkommunikáció széles körben elterjedt eszközeivé váltak. Hogy látja, hol tart Magyarország az adatalapú mobilkommunikációban?
P.B.: Ennek a munkának még nagyon az elején vagyunk. A T-Mobil már itt is próbálkozik, de például Németországban már az ilyen termékek egész sorát kínálják, igen sikeresen. Már Magyarországon is több ezer okostelefon, kommunikátor és PDA kelt el. Magyarországhoz hasonlóan még Lengyelországban is magas a telefonhasználat, és a szolgáltatók csak most kezdik kitapogatni az újabb lehetőségeket. Keresik azokat a megoldásokat, hogy a felhasználók ne csak telefonálásra használják a már többre is képes készülékeiket.
FN: Említette, hogy a legtöbb országban az SMS-küldés jelenti a felhasználók technológiai tudásának csúcsát. Mely országot gondolja vezetőnek az innovatív megoldások felhasználásában?
P.B.: Talán Korea az, ahol a legtöbb ilyen szolgáltatást használják az egyéni felhasználók. Koreában igen gyorsan fejlődik az infrastruktúra és a felhasználók szívesen használják a technológiai újdonságokat.
FN: Látható, hogy az ázsiai piacokért nagy a verseny, ráadásul a távol-keleti cégek mintha uralnák ezeket a területeket. A Microsoft hogy áll ezen a piacon?
P.B.: Nem túl jól, ugyanis Korea leginkább másfajta technológiai megoldásokat használ. Bár Európában ezek a megoldások nem mindenesetben alkalmazhatóak, mégis vezető szerepet játszanak a mobiltechnológiában. Ezért is kezdtünk el fél évvel ezelőtt együttműködni koreai vezető mobileszközgyártókkal. Ebben a projektben nagyon tehetséges koreai fejlesztők dolgoznak, akik segítségével megvethetjük a lábunkat ebben a szektorban is.
Japánt említhetem még hasonlónak, ahol négy évet dolgoztam. Itt szintén szigetszerűen működnek a dolgok, sok a saját fejlesztés, amelyek közül kevés jut külföldre.
Amikor a japán DoCoMó-val dolgoztunk együtt, sok technológiai megoldást láttam felnőni, a délkelet-ázsiai pénzügyi válsággal egyidőben. A válság ellenére hatalmas fejlődésen ment keresztül ez az iparág, és amikor kilábalt a gazdaság a problémákból, óriási növekedést ért el.
FN: Magyarországon már tesztelési fázisban tartanak a harmadik generációs mobilhálózatok. Mi a véleménye a 3G lehetőségeiről?
P.B.: Európában már több helyen elérhető a szolgáltatás és véleményem szerint nem kétséges, hogy a tesztelési időszakot követően Magyarországon is gyorsan elterjed majd. Nagy lehetőségeket látok e technológia fejlődésében.
FN: A multimédiás szolgáltatások általában nagy sávszélességet igényelnek. Hogyan látja, elegendő-e a 3G sebessége a szolgáltatások bevezetéséhez?
P.B.: Ebben az iparágban gyakran belemegyünk abba a veszélyes játékba, hogy eleinte csak a sebességre koncentrálunk. A sebesség pedig nem igazán számít, mert ha a háttérben szinkronizálja a készülék az e-maileket, akkor a felhasználó abból nem vesz észre semmit. Leginkább az alkalmazásokon múlik, hogy a felhasználó mit érez az adatátvitelből. Ha egy interaktív szolgáltatást használunk, vagy videót nézünk, akkor természetesen számít a sebesség. Itt először gyorsabb képfrissítésre és megfelelő felbontásra van szükség. Ilyenkor természetesen kell a 3G és a nagyobb sebesség is. Ahogy növeljük a sávszélességet, egyre többen fogják használni az alkalmazási lehetőségeket, de a szoftvermegoldásokat fontosabbnak tartom a sebességnél.
FN: Más országokban már alkalmazott technológia az IP-alapú (internetprotokollra épülő) műsorsugárzás. Hogyan vélekedik a Microsoft az interaktív televíziózásról?
P.B.: A Microsoft körülbelül 15 éve fektetett be a televíziózásba, bőven a szélessávú internet megjelenése és üzletileg életképessé válása előtt. Ekkor kezdődött a termékek fejlesztése és azon szakemberek kiválasztása, akik hittek e termékek elterjedésében. Mostanra éles harc folyik a telekommunikációs cégek és a kábeltársaságok között, így mi is kínálunk ilyen szolgáltatásokat. Ma a tévézéshez elegendő egy szélessávú internetelérés és egy számítógép, ez néhány éve elképzelhetetlen lett volna.
FN: Ismét terjed egy olyan megoldás, amely egy dobozba sűríti a tévét és az internetet. Korábban ezek a kísérletek nem terjedtek el, mi lehet ennek az oka?
P.B.: Abban az időben nem ismerték az IP-alapú megoldásokat. A tévére helyezhető külső megoldások nem kínáltak a felhasználó számára komplex megoldást. Külön kellett egy televíziót, egy számítógépet és egy Set-Top-Boxot (a digitális jelet dekódoló készülék) működtetni ahhoz, hogy a családok tévézhessenek és szörfölhessenek. Ezenkívül nem léteztek a mai gyors IP-alapú szolgáltatások sem, amelyek hátteret biztosítottak volna a működésükhöz. Ma viszont már elegendő egy PC is, ami kiváltja a kábeles és a műholdas megoldásokat.
FN: A hagyományos és elterjedt megoldásokkal szemben milyen előnyöket lát az IP-tv-alkalmazások esetében?
P.B.: Az IP-megoldások lényegesen olcsóbbak, mint a korábbi műsorsugárzási lehetőségek.
A korábbi megoldásokhoz egyedi vevőkre, antennákra, dekóderekre volt szükség, később a kábelszolgáltatóknak kellett fizetnünk a szolgáltatásaikért. Most minden egy helyen, különösebb kiadások nélkül elérhető. A szélessávú rendszerek elterjedése pedig megoldotta a korábbi vételi gondokat.
FN: Hatalmas lehetőségek vannak még a telekommunikációs piacon, de a fejlesztési költségek is óriásiak. A Microsoft számára mikor lesznek ezek a szolgáltatások jövedelmezőek?
P.B.: A jövedelmezőség és az elterjedés sebessége összefügg, de teljes mértékben a telekommunikációs cégek üzleti tervein múlik. Legnagyobb partnereink a British Telecom és a SBC Communications (a világ egyik legnagyobb telekommunikációs vállalata) stratégiai tervei alapvetően különböznek. Míg az SBC a szélessávú tartalmainak értékesítését várja, a BT-nek más tervei vannak a IP-tv-technológiával. Alapvetően azonban mindenkinek érdeke a fejlődés.
FN: A kommunikáció az elmúlt évtizedben hatalmasat fejlődött. Látható, hogy cége is elmozdult a hagyományos irodai szoftverek irányából a médiajellegű tartalmak felé. Hol fog tartani a Microsoft tíz év múlva?
P.B.: Ha tervgazdaságban élnénk, akkor tudnám a választ, de a Microsoftnak nincs tízéves terve. Gyakorlatilag olyan gyorsan fejlődik a kommunikáció, hogy szinte megjósolhatatlan, milyen készülékekkel fogunk kommunikálni, milyen megjelenítőket fogunk alkalmazni, megmaradunk-e a kétdimenziós kijelzőknél, vagy 3D-be helyezzük a vizuális információkat. Egy bizonyos, a fejlődés hihetetlen ütemű, amivel folyamatosan lépést kell tartanunk.
