Huszein – már nagyon várják

George Bush amerikai elnök hétfőn bejelentette, hogy a Egyesült Államok az “arra alkalmas időben” adja át az iraki ideiglenes kormánynak Szaddám Huszeint, nehogy a volt diktátor valamiképpen elkerülje a felelősségre vonást. Ijád Allávi ideiglenes iraki kormányfő előzőleg úgy nyilatkozott, hogy Szaddám Huszeint és társait az elkövetkező két hét során, vagyis a szuverenitás június 30-i helyreállításáig átadják az iraki hatóságoknak. Allávi azt is közölte, hogy a volt diktátort a lehető leghamarabb bíróság elé akarják állítani.

Sikerek Afganisztánban Az amerikai elnök Afganisztánról szólva azt hangsúlyozta, hogy látványos haladást értek el az ország újjáépítésében. Afganisztán már nem a terroristák melegágya és megérdemli a nemzetközi támogatást. Számos programmal segítik az afganisztáni demokrácia és jólét előmozdítását az oktatástól a kereskedelem támogatásáig. Karzai elnök előzőleg a kongresszusban mondott köszönetet az Egyesült Államoknak az országában a terrorizmus felszámolásáért folyó küzdelemért és a segítség folytatását kérte a törvényhozóktól.

A Pentagon cáfol

Bush elnök kedden a sajtónak nyilatkozva nem közölt időpontot, hanem úgy fogalmazott, hogy a volt iraki elnök átadása előtt megfelelő biztonsági feltételeket kell teremteni Irakban. A volt diktátor átadásának időpontjára vonatkozó kérdésekre válaszolva az amerikai elnök hangoztatta, hogy sem az Egyesült Államoknak, sem az új iraki kormánynak nem érdeke, hogy a biztonság ingatag legyen és Szaddám Huszein valahogy megússza a felelősségre

A Pentagon korábban cáfolta, hogy Szaddám Huszeint és a többi letartóztatott irakit két héten belül átadják az iraki hatóságoknak. Az amerikai védelmi minisztérium illetékesei közölték: nincs tudomásuk ilyen tervről és hozzáfűzték, hogy a bukott diktátort és embereit azt követően is ők tartják majd fogva, hogy június végén az ideiglenes kormány veszi át a hatalmat Irakban.

Kifogások, várakozások

Az iraki helyzetről és az ott szolgáló magyar katonákról tárgyalt kedden délután három volt magyar kormányfő, Boros Péter, Horn Gyula és Orbán Viktor. A Fidesz elnökének kezdeményezésére létrejött találkozón Magyarország három korábbi miniszterelnöke abban egyetértett, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata közelebb vitte Irakot a helyzet békés rendezéséhez.
A megbeszélést követő közös sajtótájékoztatón Orbán Viktor elmondta: nem osztja azokat a pesszimista véleményeket, amelyek eleve sikertelennek bélyegzik meg az ENSZ határozatát: “Valóban van benne esély egy békés rendezésre. Még ha inkább a mértéktartóan bizakodók közé tartozom is, de továbbra is az az álláspontom, hogy a terrorizmus elleni küzdelem kérdései, és az iraki rendezés kérdése elválhat egymástól. A magyar hadseregnek, és a magyar kormánynak föl kell készülnie arra, hogy ki tudja vonni a csapatait Irakból, és ezért lépéseket is kell tenni, és személy szerint azzal a véleménnyel értek egyet, hogy minél hamarabb meg is kell tenni a katonák hazahozatalát” – nyilatkozta Orbán Viktor.

Iraki kínzások: felülről jött a parancs Saját elmondása szerint csupán feljebbvalói utasítását hajtotta végre az iraki foglyok kínzásával gyanúsított amerikai parancsnok. Janis Karpinski dandártábornok szerint őt csupán bűnbakként használják az iraki foglyok kínzása kapcsán kirobbant botrányban, valójában azonban az amerikai hadvezetés legfelsőbb vezetőinek utasítására cselekedett. A gyanúsított szerint a tárgyalások során további váratlan információk is napvilágra kerülnek majd. Beszámolója szerint rendszeresen alvásmegvonással kínozták vallatás előtt a börtön lakóit. Mint ismeretes, az Abu Ghraib börtönömben elkövetett visszaélések miatt egy vádlottat már elitéltek, további hat esetében pedig még nem zárultak le a bírósági tárgyalások.

Az MSZP volt kormányfője, Horn Gyula kifejezetten konstruktívnak nevezte a Biztonsági Tanács döntését, amely szerinte ha garanciát nem is, végre reményt ad arra, hogy elinduljon a politikai konzultáció Irakban. „Nekünk, magyaroknak az volna az üdvös, ha ez a dolog minél előbb politikai szinten és politikai eszközökkel rendeződjön, és a katonáink, akik kint vannak a parlamenti döntés szerint december 31-éig, meggyőződésem szerint elősegítik ezt a folyamatot. Tehát nem lenne jó semmiképpen sem, ha ma jelentkezne olyan igény, hogy hozzuk haza őket” – mondta Horn Gyula.

Boross Péter elsőként azt hangsúlyozta: egyetért Orbán Viktorral abban, hogy készen kell állni a csapatok kivonására. Az iraki helyzet rendezését és a Biztonsági Tanács határozatának tartalmát illetően azonban már kevésbé bizakodó az MDF volt miniszterelnöke. “Ez a megállapodás engem nem tesz abból a szempontból nyugodttá, hogy most aztán ott már semmi baj nem lesz, csapataink csak maradjanak ott, mert alakulatunk nem úgy van ott, ahogy azt az eredeti parlamenti határozat megjelölte, nem azzal a feladattal” – közölte Boross Péter.


További híreket és beszámolókat olvashat e témában az Irak-rovatban