Élet-Stílus

Veszélyben a szigetállamok – elönti őket a… szemét

Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) legfrissebb jelentése szerint egyre nehezebb a kis szigetállamok, „óceáni paradicsomok" helyzete, mert nincs hova elhelyezniük a felgyülemlő szemetet. A szemét és a szennyvíz jelentős része kezeletlenül az óceánokba kerül.

Az ENSZ Környezetvédelmi Programja szerint csak a műanyaghulladékok mennyisége ötszörösére nőtt az 1990-es évek óta a kis szigetállamokban. A jelenség nemcsak a természetvédőket aggasztja, aggaszthatja.

Számos szigetország az idegenforgalomból él, márpedig egy olyan tengerpartra, amely erősen szennyezett, aligha kívánnak visszatérni a kellemetlen élményeket, benyomásokat szerző turisták. A probléma jelenleg elsősorban a karib-tengeri és a csendes-óceáni szigeteket érinti.

Naurura ne utazzunk?

Az UNEP jelenleg is segíti a kisebb szigeteket, hogy szabályozzák a kérdést, oldják meg a hulladékok kezelését, de a nemzetközi szervezet is elismeri, hogy sokkal többet kellene, illetve lehetne tenni az ügyben.

Az UNEP jelentése példákat is említ: a csendes-óceáni Naurun például kék és zöld színekben pompázik a part – no, nem a tenger színe ilyen vonzó, hanem az eldobált sörösdobozok festik ilyen színpompásra a vidéket…

A jelentés szerint a Samoa szigeteken az óceánba ömlő patakok óriási mennyiségű háztartási szemetet szállítanak. Madagaszkáron a szemét 94 százalékát egyáltalán nem gyűjtik. 


Veszélyben a szigetállamok – elönti őket a… szemét 1

Nauru – a rothadt paradicsom?


Mindez persze nem csupán esztétikai probléma. Az eldobált szemét veszélyezteti az emberek egészségét is. A patkányok elszaporodhatnak az efféle hulladékok felgyülemlése nyomán, s betegségeket terjeszthetnek el. Egy tanulmány szerint, az óceánokba megmártózó minden huszadik embernél kiütések jelentkeznek.

A hulladékkezelés hiányosságai negatívan hat a szigetlakók megélhetésére is. A turisták – mint már említettük – nem szívesen térnek vissza egy koszos óceánpartra, a „rothadt paradicsomba”.





Úszó szemétszőnyeg Hawaii és Kalifornia között
A FigyelőNeten korábban már beszámoltunk arról, hogy Hawaii és Kalifornia között egy Közép-Európa területének megfelelő, lebegő műanyagszemét-szőnyeg képződött. Az óceán e részén a szemét tömege hatszorosa az ott élő planktonokénak. A szemét becsült össztömege 3 millió tonna. A kutatók szerint a tengerbe ömlő műanyagszemét Ázsia és Amerika partjairól származik. A víz körkörös áramlása és az uralkodó széljárás az óriási mennyiségű műanyagszemetet most Kalifornia és Hawaii térségében halmozta fel.

Tisztítatlan szennyvíz ömlik az óceánokba 

A fejlődő országokat, azokon belül is a szigetállamokat (Small island developing states – Sids: a tömörülés 45 államból áll) a globális felmelegedés, a természeti katasztrófák és az emelkedő tengervízszint is fenyegeti, miközben vízutánpótlásuk gyakorta nem megoldott.

Számos ilyen ország távol fekszik más lakott helyektől, és kevés természeti erőforrással rendelkezik. Mindez gazdaságilag is sérülékennyé teszi őket.

A hiányos hulladékkezelés csak az egyik probléma a szigeteken: a karibi szigetek 90 százaléka ugyanis a szennyvizet is tisztítás nélkül engedi a tengerbe. A csendes-óceáni térség északi részén ez az arány 98 százalékos (!) az UNEP szerint.

Mindezt még fokozza a helyi lakosság nemtörődömsége: például a Fidzsi-szigeteki Suva városban – ahol egyébként van kommunális szemétgyűjtés – a helybeliek nem is foglalkoznak e kérdéssel – állapítja meg az UNEP-jelentés.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik