E vidék tágabb térségéhez tartozik tulajdonképpen Tokaj-Hegyalja délen, Sárospatak és Sátoraljaújhely keleten, attól északra pedig Füzér és Hollóháza. Most azonban a hegység nyugati, észak-nyugati részével foglalkozunk, ahol szintén csodálatos tájak találhatók, és ahol minden évszakban hatalmasakat lehet kirándulni.
A Zempléni-hegység nyugati része a Hernád felé lejt. E folyó mentén olyan híres települések találhatók, mint a hordójáról ismert Gönc, vagy a biblia-nyomtatás miatt közismert Vizsoly (ahonnan előszeretettel lopják el a Károli-fordítású szentkönyveket…). 
Emlékek a jégkorszakból
Ha a folyóparttól kicsit keletebbre tartunk, Boldogkőváralján egy fantasztikus várat, tulajdonképpen várromot találunk. Régebben turistaszálló is működött itt, és sokan jártak/járnak ide szilveszterezni, mostanra azonban a múzeum, és néhány kereskedő maradt meg a várfalak között, így az ünneplők a környékbeli fogadó(k)ban pihenhetnek meg.
Boldogkő várából lenyűgöző panoráma tárul elénk. Nemcsak a környező hegyek, dombok, síkságok láthatók, hanem a jó szeműek a Boldogkőújfalu határában lévő kőtenger szikláit is felfedezhetik. Ezek a kövek a jégkorszakból maradtak itt, s a fagyok miatt töredeztek körülbelül egy méternyi széles tömbökké. A kőtenger mintegy 2-300 méter szélességű mezőn terül el, Boldogkőújfalu és Boldogkőváralja szomszédságában.
Látott Ön már poligonális kőcsűrt?
Boldogkőváraljától felfelé menet, már a Zempléni-hegység vonulatai között található Arka, az apró hegyi falu. Ez a település kevéssé ismert, mégis (vagy talán éppen ezért) a környék leghangulatosabb helye. Csodálatos kőházak, kis templomocska, apró, de szépen rendben tartott főtér látható itt. A település nevezetessége az országban egyetlen „poligonális kőcsűr”, vagyis sokszögletű, kőből készült csűr.
Ottjártunkkor persze be volt zárva a Hunyadi utca 37. számú ház (amely kívülről szintén igen takarosnak tűnt), így most már valószínűleg soha nem tudjuk meg, hogy milyen is ez a poligonális kőcsűr. Viszont az a baedekker állítás, mármint hogy ez lenne az ország egyetlen kőcsűrje, helybéli tapasztalataink szerint megdőlni látszik, a falubeliek ugyanis csak Arkán több ilyen „objektumról” tudnak… 
Arkától feljebb, illetve a hegységben beljebb járva, Mogyoróskához érünk, ahol különböző panziók várják a látogatókat. Mogyoróska környékén erőteljes vadászat folyik, ezt az is bizonyítja, hogy egyik éjjeli túránkat sietősen voltunk kénytelenek befejezni, annyi puskadörrenést hallottunk közvetlen közelünkben…
A Rákócziak földjén
Mogyoróska azonban nem ezért fontos kirándulóhely: a település érdekessége, hogy talán innen (és nem a közeli Regéc településéről) közelíthető meg a legkönnyebben a regéci várrom. Ez egykor a Rákócziak erőssége volt (II. Rákóczi Ferenc ötéves koráig itt élt édesanyjával, Zrínyi Ilonával), és ennek megfelelően persze a Habsburgok a szabadságharc leverésekor a várat is lerombolták. Mára csak néhány fal tanúskodik a pompás erődítmény egykori szépségéről.
Az útleírások szerint nem kell megijednünk, ha a völgyekben köd van: ilyenkor a hatszáz méternél magasabb hegyekről fantasztikus kilátás nyílik a Zemplénben. Sajnos, amikor mi jártunk a regéci várromnál, a völgyben volt tiszta idő, a vár egyik megmaradt bástyájáról viszont már az erődítmény végéig sem láttunk el a sűrű felhőben…
