A háborús költségnövekményekre hivatkozó kormányrendelet alapján számos állami építési beruházásnál – például a Duna Aszfaltnak és másoknak – számlák és érdemi igazolások nélkül, puszta bemondásra fizettek ki plusz milliárdokat.
Vitézy bemutatta a kettes számú szerződésmódosítás adatait is: az állam elismerte, hogy a koncesszor kamatköltségei 37 százalékkal, az elvárt önerő összege pedig 360 százalékkal növekedett. Emellett a beruházási munkák tekintetében is 34 százalékos költségnövekedést könyveltek el.
