Belföld

Átláthatóság és reformok: meghallgatták a Médiatanács elnöki posztjának első pályázóit

Bruzák Noémi / MTI
Hantosi István, a bizottság Tisza párti elnöke (b) az Országgyûlés Médiatanács elnökét és tagjait jelölõ eseti bizottságának ülésén az Országház Széll Kálmán termében 2026. szeptember 16-án.
Bruzák Noémi / MTI
Hantosi István, a bizottság Tisza párti elnöke (b) az Országgyûlés Médiatanács elnökét és tagjait jelölõ eseti bizottságának ülésén az Országház Széll Kálmán termében 2026. szeptember 16-án.
Megkezdődtek a Médiatanács elnöki posztjára pályázók meghallgatásai az Országgyűlés szakbizottságában. Az első hét jelölt programjában az átláthatóság, a függetlenség és a szervezeti megújulás dominált.

Az Országgyűlés szakbizottsága szerdán hét pályázót hallgatott meg a Médiatanács elnöki tisztségére jelentkezők közül. A jelöltek többsége az átláthatóság, a szakmai függetlenség és az NMHH működésének megújítása mellett érvelt.

A jelölőbizottság elnöke, Hantosi István szerint a mostani az első olyan kiválasztási folyamat, amely nyilvános pályázat keretében, szakmai szervezetek bevonásával zajlik.

Átláthatóbb működést ígértek a jelöltek

A szakbizottság elsőként Gerentsér Imrét, a Ringier Axel Springer Magyarország volt digitális igazgatóját hallgatta meg. Gerentsér szerint az NMHH-nak emberközelibbé kell válnia, és jobban meg kell ismertetnie a nyilvánossággal saját szerepét. Kiemelt célként beszélt az átlátható működésről és a magyar médiaszakemberek nemzetközi versenyképességének erősítéséről.

Jamriskó Tamás, a Független Médiaközpont egykori vezetője a nagyobb transzparenciát és a szakmai szervezetek bevonását hangsúlyozta. Szerinte a médiatanácsnak nem a piac irányítójának, hanem a jogsértések következetes szankcionálójának kell lennie.

Kajzinger Ervin, az NMHH jelenlegi nemzetközi igazgatója a függetlenséget, az átláthatóságot és a számonkérhetőséget nevezte programja alapjának. Úgy fogalmazott, hogy a hatóság előtt álló egyik legfontosabb feladat a közbizalom visszaszerzése, valamint a szervezeten belüli párhuzamosságok felszámolása.

Többen reformokat sürgetnek az NMHH-nál

Kaszó Klára, az RTL egykori jogi igazgatója szerint az NMHH túlméretezett szervezetként működik, ezért hatékonyságnövelő reformokra van szükség. A sajtószabadság, a média pluralizmusa és a kiszámítható jogalkalmazás erősítését jelölte meg fő célként.

Komár István rendező és forgatókönyvíró az értékalapú kultúra támogatását emelte ki. Szerinte a médiának nagyobb szerepet kell vállalnia a kulturális értékek közvetítésében, miközben a hatóság online felületei is korszerűsítésre szorulnak.

Németh Gábor Sándor, az NMHH jogi szakértője a kiszámítható és arányos jogalkalmazás mellett érvelt. Fontosnak nevezte a gyermekvédelmet, a médiapiaci verseny erősítését és egy átlátható állami hirdetési adatbázis létrehozását.

Rébeli-Szabó Ferenc szervezetfejlesztő és médiaszakember szerint a Médiatanács működését szakmai, nem pedig politikai szempontoknak kell meghatározniuk. Programjában a médiacégekkel, szakmai szervezetekkel és civil szereplőkkel folytatott folyamatos párbeszédet hangsúlyozta.

A szakbizottság csütörtökön még négy pályázót hallgat meg. Ezt követően pontozzák a jelentkezőket, majd várhatóan hétfőn döntenek arról, hogy kit javasolnak a Médiatanács élére.

7 fotó
Itt állíthatod be, hogy a Google kereső elöl hozza a 24.hu-s találatokat

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik