Bóka János szólt hozzá következőnek, aki jó dolognak nevezte, hogy az energiaválságról és annak kezeléséről tudnak vitatkozni a parlamentben, miután a múlt héten nem tudtak.
Azt vetette a miniszterelnök szemére, hogy a házszabály szerint rendkívüli esetekről számol be a napirend előtti felszólalásában, de „érdekesmód a múlt héten ezek szerint nem volt olyan rendkívüli eset, amiről az Országházban be kellett volna számolni”.
A Fidesz frakcióvezetője ezután azzal támadta Magyar Pétert, hogy két héttel ezelőtt is felszólalt, de egy szóval sem említette, hogy energiaválság fenyeget, ami a paksi atomerőmű teljes leállásához is vezethet.
Azt mondta, hogy jórészt politikai, kis részben szakmai vita zajlik arról, hogyan készülhet fel az ország hasonló válsághelyzetek elkerülésére.
Megköszönte a magyar embereknek, hogy önkorlátozással kevesebb vizet és áramot fogyasztottak, illetve a vállalkozásoknak is, hogy visszafogták a fogyasztásukat az energiabiztonság érdekében, és „ezzel a kormány helyett megvédték az országot”.
Bóka szerint ezt az energiaválságot az emberek oldották meg. Az elmúlt ciklusokban pedig a kormányoknak sikerült elkerülnie a hasonló helyzeteket, ha pedig krízis köszöntött be, akkor a magyar emberek tudhatták, hogy számíthatnak a kormány segítségére, tette hozzá.
Meglátása szerint ennek éppen az ellenkezője történt: amikor a válság a legsúlyosabb pontjához ért, akkor a miniszterelnök és a kormány ránézett az emberekre, a cégekre, az energiaszolgáltatókra és a szomszédos országokra, széttárta a kezét, és azt mondta, hogy segítsetek.
„Ez volt a kormány válságkezelése” – összegzett.
A frakcióvezető azt mondta, ez a válság elkerülhető lett volna, amire egy lehetőséget Magyar is felvázolt, bár Bóka szerint ez nem járható út, és jobban örült volna, ha a miniszterelnök Törökországban folytatta volna a nyaralását, és Orbán Viktor kezelné ezt a válságot.
Elismételte, hogy a kormány hetekkel, hónapokkal előre felkészülhetett volna a krízis kezelésére.
Bóka közérdekűadat-igénylésre hivatkozva azt kérte, vizsgálják meg, a Pénzügyminisztérium miért nem engedélyezte a Bácska vízpótlásával kapcsolatos 514 millió forintos projekt első fázisát, miért nem engedélyezte a Dong-érrel és a Körös-érrel kapcsolatos beruházás 735 milliós forrását vagy a Holt-Tisza síkvidéki tározók kiépítésével kapcsolatos 304 milliós forrást.
Ezután azt állította, hogy tiszás elemzők a rezsicsökkentés végét akarják, míg az Orbán-kormány az elmúlt 12 évben minden válságot a rezsicsökkentés megőrzésével kezelt.
