Magyar Péter Pakson: Várhatóan a jövő hét közepén állhat le teljesen az atomerőmű, az újraindítás a Duna vízszintjétől függ

A sajtótájékoztatón Nagy László az erőmű műszaki vezérigazgató-helyettese közölte: az atomerőmű utolsó blokkjának leállítása a jövő hét közepén várható. A jövőre nézve a továbbiakban sem lesz túl jó a helyzet, hiszen augusztusban és szeptemberben várható a Duna legalacsonyabb vízállása. Amint a Duna vízgyűjtő területén elegendő csapadék esik, újraindítják az erőműt. Nagy megerősítte: az hűtést a leállás során is végig biztosítják majd. Az atomerőmű munkatársai három műszakban szemmel tartják az eseményeket és mindent megtesznek azért, hogy a lehető legtovább működni tudjon az erőmű.

Magyar Péter miniszterelnök pénteken tájékozódott a paksi atomerőmű állapotáról, emelett összehívták a kormány védelmi munkacsoportjának ülését is. A rendkívüli ülésen többek között részt vesz az atomerőmű vezérigazgatója és MAVIR igazgatója is.

A 40 éve üzemelő erőművel olyan fog történni, ami eddig soha: várhatóan hétfőn leáll a paksi atomerőmű. Ezzel kapcsolatban a miniszterelnök hangsúlyozta: a rendellenes állapot nem jelent nukleáris veszélyt. Magyar Péter azt mondta: július 15-én a vízügytől még olyan jelentéseket kaptak, hogy a Duna vízállása nem éri el azt a kritikus szintet, ami miatt le kell állítani a paksi atomerőműt. A víz csökkenése az előrejelzésekkel ellentétben gyorsabb ütemben haladt, és egyelőre nem látszik jelentősebb mennyiségű csapadék, ami ezt a trendet megfordítani.

Miután Duna vízszintje eléri a mínusz 134 cm-t, a paksi atomerőmű minden blokkja leállításra kerül. Ennek ellenére minden hűtőrendszer úgy fog majd működni, mint amikor teljes kapacitáson működik az erőmű. Az erőmű biztonsági hűtését mínusz 144 cm-ig képes ellátni a szivattyúrendszer a hűtést. Várhatóam ennél is alacsonyabb lesz a vízállás, ezért 16 db nagy teljesítményű szivattyút igényeltek, amelyek a hűtésen dolgoznak majd. Arra az esetre is van biztonsági protokoll, ha teljesen leáll a hűtés.

Nukleáris veszélyhelyzet semmilyen esetben sem áll fenn

– ismertette a miniszterelnök.

Az Európai Bizottság kész összehívni a villamosenergia-koordinációs csoport rendkívüli ülését a Paksi Atomerőmű leállítása miatt – közölte az EB szóvivője. Anna-Kaisa Itkonen elmondta: a brüsszeli testület szorosan figyelemmel kíséri Románia és Magyarország áramellátását, a szóvivő tájékoztatása szerint azonban jelenleg egyik országban sincsenek azonnali energiabiztonsági problémák.

Magyar Péter pénteken a Mol százhalombattai olajfinomítójában tartott sajtótájékoztatót Hernádi Zsolttal, az olajcég elnök-vezérigazgatójával. Többek között elhangzott, hogy

• a Paksi Atomerőművet várhatóan hetekig nem lehet majd újra üzembe helyezni;
• a gáztüzelésű Dunamenti Erőmű akár már szombaton ismét teljes kapacitással működhet;
• a Mol önkéntesen vállalja, hogy 40 százalékkal, 65 megawattórával visszafogja a fogyasztását;
• a legfontosabb a lakosság és a kritikus infrastruktúra áramellátásának biztonsága;
• a Mol készül az orosz energiáról való leválásra, és vásárolt egy ciprusi gázmezőt a Shelltől.

A miniszterelnök elmondta: Paks leállítása 50 milliárd forintos kieséshez vezet.

Erről beszélt Magyar Péter miniszterelnök, aki szerint hétfőn sor kerülhet a paksi atomerőmű teljes lekapcsolására. Az intézkedést a Duna rendkívül alacsony vízállása indokolja. A leállás 2000 megawatt teljesítmény kiesését jelenti, ugyanakkor ez még fedezhető importból, mert 3600-3800 megawatt importkapacitás áll rendelkezésre – tette hozzá a kormányfő. A kormányfői tájékoztatás szerint az energiaellátás jelenleg mind a lakosság, mind a vállalatok számára biztosított.

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter szerint többek között az Orbán-kormány mulasztásai is hozzájárultak ahhoz, hogy energia-krízishelyzetre készül a kormány. A tárcavezető arról beszélt: a Duna csökkenő vízállása évek óta ismert probléma volt, az előző kormány mégsem foglalkozott vele érdemben, pedig a tárcavezető szerint ha megépül a szivattyú Paksnál, most nem lenne szükség ekkora áramimportra.