A Republikon Intézet friss elemzése szerint az elmúlt 16 évben egyetlen magyar államfő sem töltötte be maradéktalanul az Alaptörvényben meghatározott (fék, ellensúly) szerepét. Azt írják: már az sokatmondó, hogy a négy Fidesz–KDNP által megválasztott köztársasági elnök (Schmitt Pál, Áder János, Novák Katalin és Sulyok Tamás) közül sokaknak a Fidesz öklének tartott Áder János 10 éves államfősége szinte már pozitívnak tűnik.
Emlékeztetnek rá: a Fidesz 2010 augusztusában már nem akarta újraválasztani a korábban általa is támogatott Sólyom Lászlót, a helyére megválasztott Schmitt Pál nem is kívánt pártok felett álló államfő lenni, rövid elnöksége alatt végig tartotta magát ígéretéhez, amely szerint a „törvényhozásnak nem gátja, hanem motorja”, egyetlen törvényt sem küldött vissza a parlament elé, alkotmánybírósági normakontrollra. Nem vétózta meg a médiatörvényt, a magánnyugdíjpénztárak államosítását, az egyházi törvényt, az új Alaptörvényt. Elnöksége alatt vált a köztársasági elnök intézménye gúny tárgyává.
A Republikon Intézet szerint Áder János politikai elfogultsága nem is kérdéses. Ő Schmitt Pálhoz képest az adatok alapján tevékeny államfőnek tűnhet, 10 év alatt 45 esetben vétózott, 8 alkalommal az Alkotmánybíróság, 37 alkalommal pedig az Országgyűlés elé küldte a törvénytervezeteket. Ugyanakkor árulkodó, hogy elnöksége alatt a „Ne írd alá, János!” skandálása a tüntetések elmaradhatatlan része lett, legtöbbször ugyanis csak kisebb súlyú ügyeket kifogásolt, gond nélkül átengedte az egyetemi hallgatók röghöz kötését, a CEU kiebrudalását, a rabszolgatörvényt, a homoszexualitás és a pedofília egybemosását.
Az elemzés szerint Novák Katalin a gesztusaival is éreztette: az ő közössége a Fidesz. Államfőként a Schmitt-féle iskolát követte, de ő nemcsak a törvények, hanem a kegyelmek aláírásában is jeleskedett. (Ez vezetett bukásához is.)
A Republikon szerint három elődjével ellentétben Sulyok Tamás nem volt ugyan soha a Fidesz tagja, mégsem független a párttól, amely előbb az Alkotmánybíróság tagjává, majd Kövér László javaslatára elnökévé választotta, viszonya pedig Orbán Viktorhoz kifejezetten szervilis volt a Tisza Párt győzelméig. Ragadványneve a „kegyetlen” lehetne, mert elnökként 4 alkalommal adott kegyelmet 1683 kérelemből.
Az intézet szerint az EU-ban az államfői tisztség értelmezése a választás módjától, az elnök legitimációjától függ. A közvetett elnökválasztás egyre kevésbé preferált, a tagállamok többségében közvetlen államfőválasztást tartanak. Az elemzés a nemzetközi összevetés után arra jut, hogy az elmúlt 16 év magyar államfői esetében is megfigyelhető, hogy a törvényhozói munkával szembeni kontrollszerep a kormánypárt iránti lojalitást tükrözte, nem a pártok felett álló, semleges államfői pozíciót.
A kitettséget a mindenkori kormánynak megkönnyíti a közvetett, parlamenti elnökválasztás, ami megkönnyíti, hogy a hatalmon lévő párt a saját érdekkörébe tartozót ültessen a pozícióba. A Sulyok Tamás elmozdításáról szóló jogi, politikai vita kapcsán emlékeztetnek rá, hogy egy későbbi közvetlen elnökválasztás sem egyszerű intézményi finomhangolást jelentene, a kérdés az, hogy a közjogi rendszer képes-e olyan mechanizmust találni, amely ténylegesen kikényszeríti az államfői pártatlanságot.
Virág Andrea: Bezárult a kör
Sulyok Tamásnak két lehetősége marad: vagy aláírja az Alaptörvény 17. módosítását, amivel megszünteti saját pozícióját, vagy nem írja alá, de akkor elindulhat ellene egy megfosztási eljárás. Ezt Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója mondta a Klubrádióban. A jelenlegi jogi, politikai vitákról a szakember úgy vélte: Magyar Péterék a NER közjogi struktúráinak lebontására készülnek, az államfőnek nincs mozgástere.
A politikai elemző szerint az Országgyűlés várhatóan elfogadja a módosítást. A Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk a jogállamiság sérelm szempontjából próbálja tematizálni az ügyet, de a közvélemény többsége támogatja a változtatásokat.
A Tisza kétharmados felhatalmazásából fakadó túlzott hatalomkoncentráció kapcsán a Republikon Intézet stratégiai igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy szerinte fontos különbséget tenni a politikai retorika és a valódi jogállami szempontok között.
Nagyon fontos, hogy ahogyan a Fidesz visszaélt a kétharmadával, úgy a Tisza se élhessen vissza vele, és valóban arra használja ezt a felhatalmazást, amire a választók adták
– fogalmazott.
Virág Andrea szerint a Tisza-kormánynak a civil jogvédő szervezetek, köztük a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért kritikáit is érdemes figyelembe vennie, szükség esetén beépítenie azokat a jogalkotásba. Ugyanakkor arról is beszélt, hogy politikailag miért nem bizonyult sikeresnek a Fidesz stratégiája, amellyel a jogállamiság védelmezőjeként próbál fellépni.
Az elmúlt másfél évtized után nehéz magukat átpozicionálni egy végtelenül demokrata és a jogállamiságot tisztelő szerepbe.
A Kúria elnökének leváltatása más természetű kérdés, mint az államfőé. Úgy fogalmazott: míg Sulyok Tamás ügye egy rövid távon rendezendő közjogi probléma, addig a bírósági rendszer átalakításának hosszú távú célja a bírói függetlenség helyreállítása.
