Belföld

„Elfogadjuk, csak ne lássuk”: hogyan gondolkodnak ma a magyarok az LMBTQ‑kérdésekről?

Mohos Márton / 24.hu
Mohos Márton / 24.hu
Az Ipsos és a Medián friss kutatásai szerint a magyar társadalom egyszerre válik elfogadóbbá és marad megosztott az LMBTQ‑kérdésekben: miközben az alapjogok támogatottsága nő, a láthatóság és a konkrét intézkedések sokkal több ellenállásba ütköznek. Dombos Tamás, a Háttér Társaság ügyvivője szerint ez a kettősség jól mutatja, hogy az elvi egyenlőség és a gyakorlati megvalósítás között továbbra is jelentős a távolság.

Az Ipsos és a Medián friss kutatásai együtt egy elég árnyalt, sokszor kissé ellentmondásos képet rajzolnak arról, hogy 2026-ban hogyan gondolkodnak Magyarországon az emberek az LMBTQ‑kérdésekről. A legfontosabb talán az, hogy egyszerre van jelen bizonyos alapelvek támogatása és egyfajta óvatosság – vagy akár ellenállás – abban, hogyan jelenjenek meg ezek a mindennapi életben.

Az Ipsos felmérése alapján úgy tűnik, hogy van egy viszonylag stabil egyetértés abban, hogy senkit sem érhet diszkrimináció a szexuális orientációja vagy nemi identitása miatt. Ugyanakkor ezen túl már jóval bizonytalanabb a kép. Sokak hozzáállása inkább úgy írható le, hogy elvi szinten elfogadnak bizonyos dolgokat, de a nyilvános megjelenéssel kapcsolatban már visszafogottabbak. Erre jó példa, hogy bár a magyarok 49 százaléka támogatja azt, hogy valaki nyíltan vállalja önmagát, az azonos nemű párok nyilvános érzelemkifejezését már csak 25 százalék.

Ez a különbség más területeken is visszaköszön. A nyilvános szereplés és a láthatóság kérdésében különösen alacsonyak a számok: viszonylag kevesen támogatják a nyíltan meleg sportolók jelenlétét, és még kevesebben örülnének annak, ha több LMBT-karakter jelenne meg filmekben vagy sorozatokban.

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk?
a folytatáshoz!
Itt állíthatod be, hogy a Google kereső elöl hozza a 24.hu-s találatokat

Ajánlott videó

Olvasói sztorik