Március 15-én túlnyomóan derült, napos, száraz idő várható, inkább csak a Dunántúlon képződhetnek gomolyfelhők. A keleti szél néhol megélénkül. A csúcshőmérséklet 15 és 20 fok között valószínű. Késő estére 1 és 9 fok közé hűl le a levegő – írja a Kiderül.
Az első Nemzeti Menet nem a Tisza Párt 2024. március 15-i zászlóbontása volt, hanem a 2024. április 6-i budapesti felvonulás. A „Nemzeti menet és demonstráció egy új Magyarországért” a Deák Ferenc térről a Kossuth tér felé haladt. Magyar Péter ezt a rendezvényt a március 26-i, a Varga Judittal készült hangfelvétel nyilvánosságra hozatala utáni demonstrációján hirdette meg.
A meghirdetés oka egyértelműen a kegyelmi ügy, a Schadl–Völner-ügy és a nyilvánosságra került hangfelvétel körüli politikai válság volt. Magyar Péter akkor, az új helyzetben arról beszélt, hogy ez nem bal- vagy jobboldali tüntetés, hanem „egy nemzet demonstrációja”, mert szerinte az ország súlyos politikai, morális és jogi válságba került. A cél szerinte a felelősségre vonás kikényszerítése volt, és annak felmutatása, hogy
ez az ország nem a Tiborczok, Rogánok és Polt Péterek országa, hanem a magyar embereké.
Az április 6-i rendezvényen azt üzente a kormánynak, „vissza kell adnia a népnek a változás lehetőségét”.
A demonstráció létszámával kapcsolatban azonnal számháború kezdődött. Magyar Péter több száz ezres tömegről beszélt, és azt állította, hogy a rendőrségtől 250-300 ezres becslést hallott, a BRFK viszont jelezte, hogy nem készített hivatalos becslést. A Reuters óvatosabban „tízezrekről” írt, míg a Lakmusz drónfelvételek és területszámítás alapján arra jutott, hogy legalább 100 ezren voltak, de ennél nem sokkal többen.
Vasárnap az ünnepi rendezvények és demonstrációk miatt jelentős közlekedési korlátozásokra kell készülni Budapesten. A BKK szerint a délelőtti és kora délutáni órákban a Margit híd és a Kossuth Lajos tér közötti útvonalon, később pedig az Andrássy úton és a Hősök tere környékén lesznek a legnagyobb lezárások, a Szabadság hidat pedig déltől estig teljesen elzárják a forgalom elől. A közlekedési társaság azt javasolja, hogy aki teheti, inkább közösségi közlekedéssel, lehetőleg metróval induljon útnak.
A fontosabb közúti lezárások:
A legfontosabb BKK-változások:
A BKK azt kéri, hogy az utasok indulás előtt nézzék meg a BudapestGO alkalmazást és a valós idejű forgalmi információkat, mert a feltüntetett időpontok a várható korlátozásokat jelzik, a tényleges változások ettől eltérhetnek.
A március 15-i párhuzamos nagygyűlések tétje nemcsak az lesz, hogy mi hangzik el a színpadokon, hanem az is, hogy milyen képek mennek majd végig a nyilvánosságon a kampány utolsó heteinek küszöbén. Mikecz Dániel politológus szerint Orbán Viktornál nem nagyon várható fordulat: a miniszterelnök várhatóan továbbra is arra egyszerűsíti le a választási helyzetet, hogy
Orbán vagy Ukrajna a választás.
Schultz Nóra politikai elemző szerint a legnagyobb kérdés az, hogy a két tábor mennyire tudja látványosan és hitelesen megmutatni a saját erejét. A Fidesznek szerinte azért fontos a mai nap, hogy bizonyítsa: továbbra is ugyanannyi vagy akár több embert képes megmozgatni, mint korábban, miközben a Tisza maga emelte nagyon magasra a lécet azzal, hogy történelmi léptékű tömeget ígért. Schultz szerint ezért a mai nap utóéletében legalább akkora súlya lehet a képeknek és a hangulatnak, mint a beszédek konkrét mondatainak.
Az első Békemenetet 2012. január 21-én tartották Budapesten. A Békemenet Magyarországért néven meghirdetett felvonulás a Hősök teréről a Kossuth térig vonult, a kezdeményezés mögött Bayer Zsolt, Bencsik András, Széles Gábor és más kormánypárti, konzervatív közéleti szereplők álltak, a Civil Összefogás Fórum pedig csatlakozott hozzájuk. A menet kulcsmondata az volt, hogy „nem leszünk gyarmat”.
A korabeli szervezői indoklás szerint azért volt szükség a menetre, hogy „a kormányért és Európáért” vonuljanak, vagyis egyszerre fejezzék ki támogatásukat az Orbán-kormány mellett és a tiltakozásukat az ellen, amit Bayer Zsolt úgy írt le: Európa egyes politikai és sajtókörei igazságtalanul bánnak Magyarországgal.
A létszámról már az első alkalommal is számháború indult. A szervezők előzetesen százezer embert vártak. A Reuters helyszíni tudósítása szerint több mint százezren lehettek, az Index becslését több korabeli összefoglaló is átvette. Ezzel szemben a Belügyminisztérium és kormánypárti megszólalók 400-500 ezres, sőt ennél is nagyobb tömegről beszéltek. A legpontosabb megfogalmazás ezért az, hogy az első Békemenet az Orbán-kormány melletti első igazán nagy utcai erődemonstráció volt, a résztvevők pontos száma pedig azóta is politikai vita tárgya.
A Magyar Hírlap vezércikkében Bayer Zsolt így indokolta az akkori Békemenet szükségességét:
A tömeg pedig áll és vár. Zsigereiben érzi, ez az ő kormánya, s azt is, ha ezt a kormányt le tudja váltani az IMF, a szemét Le Monde meg a Nyugat akárhány hülye politikusa, akkor ők is le lesznek váltva. Akkor a magyar életlehetőségek is le lesznek váltva. Akkor megmaradhatunk lótuszzabáló disznóknak, csak a lótusz lesz egyelőre korlátozva, mert túl hedonisták voltunk ez idáig, és túl sokat fogyasztottunk.
Budapesten már kora reggel indul a megemlékezéssel egybekötött politikai erődemonstráció: a Kossuth téren a központi állami program 7.30-kor a zászlófelvonással kezdődik, majd 13 órától ugyanitt tartják az ünnepi műsort, ahol Orbán Viktor is beszédet mond. A kormányzati program szerint az állami ünnepséghez fut be majd a CÖF–CÖKA által szervezett Békemenet is.
A kormánypárti tábor fő utcai mozgósítása tehát a Békemenet lesz: a gyülekező 9 órakor kezdődik az Elvis Presley téren, a menet 11 órakor indul el a Szent István körúton, majd a Nyugati tér érintésével az Alkotmány utcán át érkezik meg a Kossuth térre. Ott 13 órakor jön Orbán beszéde.
A nap másik nagyrendezvénye a Tisza Párt Nemzeti Menete lesz. Ez 14 órakor indul a Deák Ferenc térről, és az Andrássy úton halad a Hősök terére. A Tisza közlése szerint Magyar Péter a Hősök terén mond beszédet, de a most nyilvánosan elérhető bejelentések külön beszédkezdési időpontot nem adnak meg, csak a menet indulását. A kisebb pártok közül
