A Telex megkereste a Sándor‑palotát, hogy megtudja, mi Sulyok Tamás köztársasági elnök álláspontja a kormány múlt heti rendeletéről, amely megtiltotta az önkormányzatoknak, hogy pert indítsanak a szolidaritási hozzájárulás miatt, és a folyamatban lévő perek leállítására szólított fel, beavatkozva a bíróságok működésébe.
Az államfői hivatal válaszában azt közölte: a köztársasági elnöknek nincs hatásköre arra, hogy kormányrendeletek Alaptörvénnyel való összhangját vizsgálja, illetve alkotmánybírósági normakontrollt kezdeményezzen. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy más jogi szereplők – például bírók vagy érintett felek – számára továbbra is adott a lehetőség az Alkotmánybírósághoz fordulásra. Arra a kérdésre, hogy Sulyok, aki korábban nyolc évig volt az Alkotmánybíróság elnöke, elfogadhatónak tartja‑e a rendeletet, a Sándor‑palota már nem válaszolt.
Káoszt okozott az igazságszolgáltatásban a rendelet
A rendeletet több jogi szervezet élesen bírálta. Az Ügyvédkör szerint a kormány intézkedése alkotmányos válságot idézett elő, mert rendeleti úton avatkozik be az igazságszolgáltatásba, és a hatalmi ágak elválasztásának alapelvét sérti. A Magyar Ügyvédi Kamara szerint a szabályozás többek között a jogbiztonságot, a jogorvoslathoz való jogot és a bírói függetlenséget is sérti. Karácsony Gergely bejelentette, hogy az Európai Bizottsághoz fordul az ügyben.
A bíróságok sem egységesen alkalmazzák a rendeletet: egyes ügyekben elhalasztották a tárgyalásokat, míg a Fővárosi Törvényszék alkotmányossági aggályokat fogalmazott meg, és egyedi normakontrollt kezdeményez az Alkotmánybíróságnál. A Kúria ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a folyamatban lévő ügyekben az eljáró bírák döntenek, akik az Alaptörvény szerint függetlenek, és nem utasíthatók. Az Országos Bírósági Hivatal ugyancsak finoman elhatárolódott a rendelettől.
