Belföld

„Ha valaki meg akart volna fagyni, akkor a kormányzattól nyugodtan megfagyhatott volna” – nem csak a hajléktalanokat veszélyezteti a kihűlés

Adrián Zoltán / 24.hu
Adrián Zoltán / 24.hu
Rendkívüli hideggel és hatalmas hóval kezdődött 2026 – mindez komoly nehézséget okozott a társadalom legkiszolgáltatottabb tagjainak. Segítő szervezeteket, önkormányzatokat kérdeztünk, hogyan sikerült megküzdeni a különleges helyzettel.

Az utóbbi hetekben rendkívüli hidegek sújtották Magyarországot – volt, ahol akár mínusz 20 fok alá is lecsökkent a hőmérséklet. Ez különösen azokat viselte meg, akiknek nincs otthonuk, az utcán kénytelenek élni, vagy nincs pénzük a megdráguló fűtésre, illetve az életkörülményeik nem teszik lehetővé, hogy rendesen tudjanak fűteni a saját otthonukban.

Január 7-étől – visszavonásig – vörös kód van érvényben Magyarországon, ami azt jelenti, hogy kritikus időjárási helyzetben (télen ez mínusz 10 Celsius-foknál alacsonyabb hőmérsékletet jelent), az élet védelme érdekében valamennyi szociális intézménynek kötelező befogadnia a hajléktalan vagy bajba jutott embereket.

Rászorulókon segítőket koordináló regionális diszpécserszolgálatokat, önkormányzatokat és közreműködő szervezeteket kerestünk fel: mik a tapasztalataik a fagyos időben. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Vöröskereszt, valamint a Magyar Önkormányzatok Szövetsége válaszolt megkeresésünkre.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat országszerte (Észak-Magyarországon, illetve a Dél-Alföldön, valamint a közép-dunántúli és a dél-dunántúli régióban) 64 hajléktalanellátó intézményt tart fent, ezen kívül a Felzárkózó települések program 300 legszegényebb településének több mint egyharmadában is jelen van – ezek jellemzően kistelepülések, zsákfalvak, szegregátumok, csökkenő létszámú távoli falvak. Az érintett 300 községben összesen 305 ezren laknak.

Nem a hajléktalanok körében a leggyakoribb a kihűlés

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk?
a folytatáshoz!

Ajánlott videó

Olvasói sztorik