Az úgynevezett Microsoft-ügyben a nyomozás továbbra is folyamatban van. Ezt felelte a legfőbb ügyész helyettese a független Hadházy Ákosnak. A képviselő tett 2019-ben feljelentést. Az amerikai tőzsdefelügyelet és az igazságügyi minisztérium már hét éve jelezte, csalás történhetett a Microsoft-licencek magyarországi értékesítésekor. Felvetődött, hogy a Microsoft által biztosított értékesítési kedvezményt a cégek a közbeszerzéseknél nem érvényesítették, ezzel a finanszírozást biztosító európai uniós költségvetést megkárosították.
Lajtár István felidézte, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) kétszer (2020 októberében, 2023 májusában) kért jogsegélyt az amerikai Igazságügyi Minisztériumtól. A válaszok megérkeztek, azokat a KNYF kiértékelte. Arra jutottak, hogy az amerikaiak nem adtak át olyan adatokat, bizonyítékokat, amelyek a Büntető Törvénykönyvben felsorolt korrupciós bűncselekmények valamelyikének minősülő tényeket bizonyítanának, azok gyanújára utalnának.
A Microsoft vállalat és az amerikai hatóságok között kötött egyezség a magyar büntetőeljárást nem befolyásolja.
Lajtár István ezzel utalt arra, hogy a Microsoft utólag peren kívüli megállapodást kötött, 25 millió dollár büntetést fizetett az amerikai hatóságoknak. Szerinte a korrupciós bűncselekményre a magyar nyomozás nem tárt fel adatot, a tervezett nyomozási cselekményekről további tájékoztatás – a nyomozás érdekében – mégsem adható.
Gyanú van, gyanúsított nincs
Hadházy Ákos feljelentése alapján a KNYF 2019 augusztusában rendelt el nyomozást a Microsoft-ügyben különösen jelentős kárt okozó csalás és más bűncselekmények miatt. A Microsoft magyar leányvállalata és viszonteladói jelentős kedvezménnyel kapták a szoftverlicenceket, a kedvezményeket viszont nem adták tovább az állami vevőknek, a különbözetből „feketepénzt” képeztek. A képviselő szerint ez a
rejtett profit szolgálhatott alapul korrupciós kifizetésekre, amelyek állami döntéshozókhoz, intézményekhez köthetők. Mivel a beszerzések egy részét uniós pénzből finanszírozták, az OLAF vizsgálatot indított, amely több milliárd forintnyi támogatás visszafizetését eredményezte Magyarország számára.
Korábban az amerikai tőzsdefelügyelet és az igazságügyi minisztérium a 2013–2015 közötti időszakra vonatkozóan feltárta, hogy a Microsoft magyar leányvállalatának vezetői, munkatársai hamis indokokkal kértek nagy kedvezményeket, amelyeket nem a vevőknek adták tovább, hanem korrupciós célokra használták. A magyar nyomozás azt vizsgálja, hogy a túlárazással, a kedvezmények manipulálásával megvalósult-e különösen jelentős kárt okozó csalás és korrupciós bűncselekmény.
Milliárdokat kellett visszafizetni az EU-nak
Hadházy Ákos furcsállja, hogy nincs gyanúsítottja az ügynek, mivel az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálata alapján az Európai Bizottság már több milliárd forint visszafizetését írta elő a magyar államnak a Microsoft-beszerzések miatt. A képviselő szerette volna megtudni, miért húzódik el a nyomozás gyanúsítotti kihallgatás nélkül, milyen konkrét nyomozati cselekményeket terveznek még, mikorra ígérhető a nyomozás befejezése, az ügy érdemi elbírálása (vádemelés vagy a nyomozás megszüntetése).
Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója korábban a HVG-nek azt mondta: a Microsoft-ügyben kifizetett pénz valószínűleg végleg elveszett, a kárt a magyar költségvetésnek kellett állnia. A szakértő szerint az ügy olyannyira régóta húzódik, hogy lassan elévül.
Az OLAF korábban azért indított vizsgálatot, hogy kiderítse, történt-e csalás az Európai Regionális Fejlesztési Alapok és az Európai Szociális Alapok által társfinanszírozott szoftverlicencek értékesítésekor. Korábban a hvg.hu arról írt, hogy a rendőrség mellett az ügyészség és az igazságügyi tárca is vett szoftverlicenceket. A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság adatai szerint az állami intézmények összesen bruttó 22,2 milliárd forintért 334 szoftverlicenc-megrendelést rögzítettek a központosított közbeszerzési portálon abban a két évben, amikor rendszerszerűen zajlottak a Microsoft-licencbeszerzések.
