Proics Lilla tanár adott interjút a Partizánnak, amelyben arról a közel két hónapról mesélt, amely során a nemrég bezárt Szőlő utcában dolgozott. Proics tavaly novembertől volt nevelő a Szőlő utcában, amíg egészen azt be nem zárták.
Elmesélte azt, hogy őt még Kovács-Buna Károly vette fel dolgozni. Akkor még nem tudott a Kovács-Buna által elkövetett erőszakos esetekről, de Proics Lilla elmesélte, hogy Kovács-Buna „egészen vad dolgokat mondott pedagógialag.” Eszerint
- a nevelés hatalmi kérdés, akarat rákényszerítés
- az empátia káros
- a fiatalok bevonása a döntésekbe rombolja a tekintélyt
- az hátrány, ha egy nevelő nő.
Proics elmondta, nem látta, hogy bántalmazó lett volna Kovács-Buna, de „fura, feszült figura” volt, és merev, hierarchikus, parancsuralmi rendszert működtetett. A házirend nem volt nyilvános, a fiúkat a vezetéknevükön kellett szólítani, Proics szerint sok esetben merült fel benne, hogy nevelők bánthattak gyereket, olyan is előfordult, hogy „hallottam egy pofont.”
Az odajáró gyerekek jó része a mélyszegénységből jött, nem járt rendes iskolába. Proics ellátatlan egészségügyi helyzettel találkozott, foghiánnyal például. Az interjú itt tekinthető meg.
Beszámoltunk róla, hogy Pintér Sándor belügyminiszter 2026. március 14-i határnappal jogutód nélkül szünteti meg a – 12 éves kortól – letartóztatásba helyezett fiatalkorú fiúkat őrző Szőlő utcai Budapesti Javítóintézetet. A Magyar Közlönyben korábban megjelent a döntés a bezárásról, a szaktárca kedden reggel közölte: miként számolják fel az intézményt.
Azt írták, hogy amikor a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) december 10-én átvette a Budapesti Javítóintézetet, 59 letartóztatott – közöttük egy ukrán és egy pakisztáni állampolgárságú – fiatalkorút tartottak fogva. Átlagéletkoruk 16,6 év volt, a legidősebb 19 éves, a legfiatalabb 14 éves.
